Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

szerint hazánk legfőbb politikai hatósága a hazai irodalom és tudomány előmozdításában mindenkor tevékenységének egyik legkedvesebbikót látta, azon alázatos és tiszteletteljes kérelemre bátorítanak engem, miszerint a magyarországi helynevek gyűjtésében a nagyméltóságú m. kir. Helytartótanács hathatós intézkedések által engem támogatni kegyeskedjék. Távol vagyunk attól, a községektől oly munkát kívánni, mely hivatalos teendőiktől félre esik, és némiképp az irodalmi tér ismeretét tételezné fel, - mind az, a mire tiszteletteljes kérelmem vonatkozik, abban áll, miszerint helyneveink anyagát tökéletes gyűjtésben bírhassam; de az oly eredmény fogna lenni, melyért ha tekintetbe veszem, mily töredékes és kicsi az egészhez képest a legderekasabb erők által kivivott siker, a tudomány nevében nem volnék képes a nagyméltóságú Helytartótanácsnak elég hálát mondani. E célra nem elegendő Magyarország községeinek lajstromát megírni, hanem szükséges volna községenkint minden puszta, mező, forduló, dülő, szántó, patak, fok, csúcs, láp, tisztás, nádas, posvány, forrás, kút, folyó, tó, mocsár, rét ut, ér, erdő, kaszáló, legelő, szállás, tanya, hát zug, bérc, kompállás, csárda, hegy, völgy, domb, irtvány, barlang, halom, rom, kert, major, szöllős, liget, határ, tájék, városrész stb. néha utca, mely sajátságos, jelentős elnevezéssel ibr ós általában minden tárgy összeírása, a melynek topograhiai neve van. Ebben állván kérelmem veleje, ugy hiszem, hogy lényegesen elüt azoktól, melyek időnként netán felmerülnek áz ország magyar hatósága asztalain. Nagy része azon neveknek, a telekkönyvekből lesz kiírható, a többi pedig a faluk birái, jegyzői, vénei segedelmével könnyű módon kiegészíthető. Nem nélkülözhetetlen ugyan valami magyarázat hozzá tótele, mind a mellett köszönettel vétetnék olyan megjegyzés, mely valami topographiai névnek eredetét a hagyományból, vagy a népnek tudomásából véli magyarázhatni. A közölt topographiai nevekhez azonban hozzá volna jegyzendő a tárgyak minősége, hogy ti. ez dülő, puszta, templomromladék, barlang, zuhatag, árok, völgynyilás, szikla, stb. valamint ott, hol több neve van, az is, miként neveztetik a tárgy német, szláv, oláh stb. nyelven. Hogy ezen szókincset régi geographiánk, sőt nyelvészetünk