Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

nélkül hagyni, mivel ez igen egyszerre szokott megáradni és eggyik folyó a másikával majdnem szemközt van, de utoljára is egy öszve szoritott három öles kanálisba kelletik folyniok és ezen roppant erejű két folyónak az Eger Lövei határba sőt még egy harmadik folyó az Eger patakja is a három öles csatornára van szoritva, mellyek esős években kicsi medreLkben nem férhetvén nagy rohammal csatornájukból folynak ki és temérdek károkat okoznak.ik Eger Farmos község határához I85O-— évbe t. i. midőn a Catasztrális munkálatok meg kezdődtek csatoltatott az úgy nevezett Szőke vagy Sivhalmipuszta, mint egy I30O. hold kiterjedésbe,- Ezen pusztának vannak egy kevés emelkedettebb részei is, de nagyobb részben lapályos posvány, van úgy az Egri Fö Káptalan birtokában lévő részében mint egy 100. hold területen fekvő Barátfertö tó, nevét leginkább onnét nyerte, a midőn még régi időbe egy Szent Ferencz rendű barát E Farmos községbe már akkor fel állva létező régi Imaházba sietett az Isteni szolgálat meg tartására, út közbe épen ezen nevezetes tó szélén, a meg támadók által öletett meg Csepellényi György szerzetes, és igy régi emlék mellett e tó Barát fertő név alatt ismeretes.Vannak még ezen pusztának több tavai is, nevezetesen a Gulyahorgas hosszan fél kört formáló kiterjedésbe nyúlik a Kenderszögi tó derekának, és a gunyhóhorgas majd nem egész kört formálva a Poroszlai határ mentének részén, ezen két hosszan nyúló tó között van több mint egy 200» hold területen fekvő Kakás tó, mellyben sok vad madarak szoktak tartózkodni külömben kedvezőbb esős időkben hallal is bővelkedik. Kelt EFarmoson Május 20. 186"+. Ereszt

yenszky János Veres Pál jegyző községi biró XXX