KOPASZ ERZSÉBET: Szendrei János bibliográfia (Documentatio Borsodiensis 4. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1982)
Szendrei /Wagner/ János 1857-1927
portjának fáradhatatlan előadója, midőn szinte meglepő szorgalommal, minden más csoportot a kiállítás tudományos feldolgozásában messze megelőzve, még a kiállitás bezárta előtt kezünkbe adja remek munkáját, melyben a hadtörténeti kiállitás közel 10 000 tárgyának legjellemzőbb darabjait leirva, s közülük mintegy 1 000 darabot művészi rajzban is bemutatva, a magyar hadtörténelmi kiállításnak és kincseinek emlékét 12 megörökíti." Ez a remek munka a "Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon". A gyors szerkesztési munkából adódtak a mű tévedései, melyekről kedvvel polemizált a korabeli sajtó. De egészében dicsérte minden bíráló az impozáns munkát. A könyv beosztása korszakos, a korszakok mindegyike elé Szendrei rövid bevezetést irt, "mely egyszersmind a jövendő magyar történeti fegyvertan alapmun13 kálatának tekinthető". A tárgyak pontos leírása, a kószités, a származás helyének feltüntetése, ahol ez lehetséges, a tárgyra vagy személyre vonatkozó történelmi adatok, irodalom közlése jellemzik a müvet. "Ez a mü jóval több, mint közönséges catalogua, annyi mindenféléről van benne szó, és annyi magyarázat, történelmi visszaemlékezés találtatik benne, hogy egy jó tárgymutató nemcsak emelné értékét, de szűk14 séges is ahhoz, hogy kényelmes segédkönyv legyen." Szendrei válasza: "A tárgymutató hiányát magam érzem legjobban. Az 3 ivet tett volna ki, de már igy is 18 iwel léptem túl a kormány által engedélyezett ivszámot; ezt tehát már semmi 15 szin alatt nem lehetett keresztül vinni." Kár, mondjuk ma is e szép munkát nézegetve, "...melynek értéke annál nagyobb, mivel magyar történeti fegyvertan nincs, külföldi szakmunkák pedig a magyar fegyvereket... eléggé nem méltatják". 1 ^ Szólni kell még nagy sajtó- ós közönsógvisszhangot keltő közéleti ténykedéséről. 1906-ban Rákóczi és bujdosótársai hamvait hazaszállították. A korra jellemző, színpadiasan csillogó temetési menet, a korabeli napilapok tudósításait követre, szinte végigvonult az országon Kassáig. A budapesti történelmi temetés korhű ruháit Szendrei János tervezte Nemes Mihály festőművésszel együtt. Ekkoriban már ismert kutatója a magyar viselet történetének, akadémiai székfoglalója e témából könyvalakban is megjelent. "A magyar viselet tör-