KOPASZ ERZSÉBET: Szendrei János bibliográfia (Documentatio Borsodiensis 4. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1982)
Szendrei /Wagner/ János 1857-1927
eredményeiben, gazdagságában nem is mérhető hagyományos szellemi központok, egyetemi városok /Pécs, Debrecen/ mértékével, egy olyan, a város jellegével Összefüggő szellemi frissesség, készség eszmék és gondolatok közlekedtetésére, közvetítésére, már a korai korszakokra is jellemző, amelynek folyamatos háttérként való jelenléte feltétele volt ezután egyes korszakok-szakaszok ugrásszerűen kiemelkedő mozgalmainak s eredményeinek. Nos ez a szellemi erő, a genius loci, élete végéig nem hagyta el Szendreit; leveleit, visszaemlékezéseit olvasgatva megmutatkozik, hogy nemcsak sikereinek volt ösztönzője, hanem segítő energiát adott a nehezebb idők elviselésére is. Szendrei János 1857-ben született. Az 1870-es években volt egyetemista, tanulmányait 1879-ben fejezte be. Diákkora óta Írogató, rógószkedő, emlékeket gyűjtő ember volt, aki készült a tudományos pályára. A tudományos élet "...lassan ocsúdott az osztrák abszolutizmus elnyomásából. Húsz évbe is beletelt, mig komoly magyar tudományos életről lehetett beszólni... A kiegyezés utáni évtizedeket a magyar tudomány alapjainak lerakása és az anyaggyűjtés aprómunkája határozza meg. Eredményei csak a század utolsó évtizedében érnek meg."^ Először az analfabétizmust kellett felszámolni, a tudományok iránt érdeklődő közönséget nevel ni ; Magyarországon az érettségizett lakosság arányszáma nemzetközi összehasonlításban igen alacsony: ...az összlakosságnak áltlagban csupán 1,4 végezte el a 7 középiskolát." Lendületes fejlődés indult meg a hatalmas társadalmi-technikai fejlődés felszámolására. A kapitalizálódás , az urbanizáoió leggyorsabban a főváros képét formálta át. A fejlődés eredményei, ellentmondásai itt mutatkoznak meg a legjobban. Budapest ezekben az években minden tekintetben az ország fővárosává vált. Nagy ambioióval kapcsolódott be ebbe az éppen formálódó tudományos életbe a fiatal Szendrei. Nem volt "szobatudós". A tudományos élettel egyidejűleg a közéletbe is bekapcsolódott, pl, a húszas évekig rendszeresen foglalkozik társadalmi szereplésével a napisajtó. Egyre több tudományos társaságnak lesz tagja, sűrűn publikál, előadásokat tart szerte az