KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

A naplóíró Szűcs Miklós

gyakorlatot is csak az 1843/44-es országgyűlésen kezdte el. 0 is, mint számtalan kortársa, szükségét érezte annak, hogy életét, ezt a rendkívül sok látványt, buktatót tartalmazó, rejtő kort leírja, összefoglalja. Podmaniczky munkája nem napló, hanem emlékirat, szépirói önéletírás, amelyből néhány fejezet Miskolcnak, miskolci élményeinek is jutott. Műfaját tekintve ez az irás más rendbe, más sorba tartozik. Azonos indítékú a győri Ecker János naplója

, mint Szűcs Miklósé. De nemcsak céljaik voltak azonosak, hanem a kivitel is hasonló. Ecker is naplót irt, Szűcs Miklós is. Ecker a gazdag győri vaskereskedő a XIX. század egyik jellegzetes tipikus polgári képviselője volt. 1788-ban született Győrött. Iskolába szülővárosában járt. A város kulturális közéletében jelentős szerepet vállalt 1833-ban Színházépítő Egyesületet alakitott. Közéleti szerepére jellemző, hogy Liszt Ferenc l84o. január l6-án megtartott hangversenye után az ő házában költötte el vacsoráját, holott ugyanekkor a győri püspök is meghívta a zongora művészt és zeneszerzőt. Számtalan egyéb közügyben is aktivan közreműködött. 1852. október 4-én halt meg. Röviden summázott életrajzából kiderül tehát, hogy egy generációval idősebb volt Szűcs Miklósnál. Naplót majdnem husz esztendőn keresztül vezetett. A győri Kisfaludy Könyvtár most adta közre Ecker János szabadságharc korabeli naplóját. Ecker német lévén, sajnos naplóját is németül vezette. Bár Pernesz Gyula a naplók bevezető tanulmányában kifejezetten hangsúlyozza, hogy ez a közélet minden kérdése iránt érdeklődő, s azt aktivan is támogató vaskereskedő kiválóan beszélt magyarult, latinul és németül is. Műfaj tekintetében azonban a Horvát István század eleji Mindennapija mellett ez a napló hasonlít leginkább Szűcs Miklóséhoz. A jelentős és jelentéktelen események váltják egymást naplója lapjain. Néhány lap közérdeklődésre tarthat számot, s a tudományos kutatót is kielégítően adatgazdag, mások viszont legfeljebb helytörténei szempontból érdekesek vagy talán ott sem lehet felhasználni. A napló mégis igy teljes egész. Lényeges és lényegtelen részek váltogatják egymást lapjain,