KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

A naplóíró Szűcs Miklós

kora minden fiataljára Kazinczy, Kölcsey, Berzsenyi, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy, Károly, Vörösmarty Mihály."'

2 Élete sokkal változatosabb, mint Szűcs Miklósé. Lengyelországba ő is elindult, Eperjesről azonban visszafordult. Járt Nagykárolyban, Pécsett, Pesten, Ungvárott, Mocsoládon /Somogy megye/, Zimonyban és még számtalan sok helyen. Önéletrajza sok vonásban rokon Szűcs Miklós naplójával, indítéka talán ugyanaz, mint sok hasonló kortársáé. A nagy poltikai vízválasztókkal tarkított korról ő is akar hiteles képet rajzolni. Mészáros Károly azonban csak ötvenesztendős korában hatorozta el életrajzának megjelentetését, s az egész munkát a hatvanas években irta meg. Tehát negyven és ötven között fogott a munkához. Itt is nagy az a kor, mint Chernél Kálmánnál, amelyre vissza kell emlékeznie, s mely éppen Így nem árasztja magából a mindennapok szürkeségének megejtő izgalmát, közvetlenségét, spontaneitását. S végül, ha Szűcs Miklós naplóját korabeli naplókkal, önéletrajzokkal kívánjuk összehasonlítani, nem szabad elfeledkeznünk egy ettől meglehetősen távol álló, de mégis számtalan életrajzi elemet is tartalmazó műről, a békéscsabai Haán Lajos Békéscsaba történetéről. Műfaj tekintetében ez a munka áll a legtávolabb Szűcs naplójától. Haán irása, Békéscsaba története általánosabb igényeket elegit ki, egy város történetét akarja feldolgozni, s érint abban számtalan személyes, történeti, néprajzi geográfiai, épitésztörténeti kérdést. Haán Lajos 1814-ben született, s várostörténetét 1858-ban irta. Körülbelül azt a célt szolgálta Haán történeti munkája, mint amit szolgált volna, ha elkészült volna, Szűcs Sámuel tervezett Miskolc története. Haán is mindkét fiúhoz hasonlóan élénk figyelemmel kisérhette a napi eseményeket, negyvennégy esztendős korában pedig mindazt, amit összegyűjtött vagy személyes emlékeiből ismert, összefoglalta, s azokból egy, talán még a kor igényeinek sem megfelelő szintézist készitett. Sorra véve tehát a kor jelentősebb útirajz iróit, azokat elsősorban, akikkel Szűcs Miklós egészen bizonyosan megismerkedett, azt állapithatjuk meg, hogy erre a miskolci fia-