KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)
A naplóíró Szűcs Miklós
meglehetősen kimerítően beszéltem is. Hacsak számba vennénk Szűcs Miklós és Szűcs Sámuel naplója alapján a Miskolcon történt tüzeseteket, már akkor tisztázódhatna előttünk, hogy mekkora pusztítást végzett a láng Miskolcon. S ha már a tűzről beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk az 1843-as nagy miskolci tűzvész leirásáról. Ugyanennek a tűzvésznek leírását megtaláljuk Miklós bátyjánál Samunál is, de ő a hireket másodkézből közli. Éppen Pozsonyban volt, amikor meghallotta a borzasztó hirt, s amikor hazaért, akkorra már csak a romokat láthatta. Miklós Miskolcon tartózkodott, s ez a személyes élmény érdekesebbé, izgalmassá teszi Írását, mint bátyjáét. Részt vesz házuk ingóságainak mentésében, s fájdalommal láthatta, hogy mint vált egy élet munkája a lángok martalékául. A borzalmas tűzvészt követő napon már szekeret bérelt, s Tokajba indult, ahol az elpusztult ház farószeinek pótlására anyagot szeretett volna vásárolni. 1845. július 18-án az eső folytonosan zubogott, még éjjel sem maradt abba, s éjszaka, a kis Szinva kiömlött. Előbb csak a város alacsonyabban fekvő részeit, a Piacz utcát, a mai Széchenyi utcát öntötte el a viz, később pedig a magát abban fekvő részeket is. Borzalmas volt annak a hire, hogy a Forgó hidat elsodoita a viz, s azok, akik a hidról nézték az áradást, valamennyien a Szinvába zuhantak, s nagyon sokan ott is lelték halálukat. Kun János, a Major utcai tudós társaság elnöke próbálta megmenteni a vizbe zuhanókat. Miközben a veszélybe jutott embertársainak próbált segítséget nyújtani, maga is életveszélyes helyzetbe került. Most már őt is alig tudták nagy üggyel, bajjal a rohanó árból kihúzni. Jelenléte teszi élővé, szemléletessé a miskolci árviz leírását. Ezenkívül természetesen számtalan személyes élményen alapuló hir, újdonság születik meg tolla nyomán, s kerül az önismeretre vezérlő tükörbe, a naplóba. Naplójában viszonylag kis részt képvisel az országgyűlési jegyzet . Az 1839-es reformországgyűlésen csak nagyon rövid időt tölt el. Bekapcsolódik azonnal a Stuller által szerkesztett országgyűlési tudósítások másolási munkájába.
