KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

A naplóíró Szűcs Miklós

meglehetősen kimerítően beszéltem is. Hacsak számba vennénk Szűcs Miklós és Szűcs Sámuel naplója alapján a Miskolcon történt tüzeseteket, már akkor tisztázódhatna előttünk, hogy mekkora pusztítást végzett a láng Miskolcon. S ha már a tűz­ről beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk az 1843-as nagy miskolci tűzvész leirásáról. Ugyanennek a tűzvésznek leírá­sát megtaláljuk Miklós bátyjánál Samunál is, de ő a hireket másodkézből közli. Éppen Pozsonyban volt, amikor meghallot­ta a borzasztó hirt, s amikor hazaért, akkorra már csak a romokat láthatta. Miklós Miskolcon tartózkodott, s ez a sze­mélyes élmény érdekesebbé, izgalmassá teszi Írását, mint bátyjáét. Részt vesz házuk ingóságainak mentésében, s fáj­dalommal láthatta, hogy mint vált egy élet munkája a lángok martalékául. A borzalmas tűzvészt követő napon már szekeret bérelt, s Tokajba indult, ahol az elpusztult ház farószei­nek pótlására anyagot szeretett volna vásárolni. 1845. jú­lius 18-án az eső folytonosan zubogott, még éjjel sem ma­radt abba, s éjszaka, a kis Szinva kiömlött. Előbb csak a vá­ros alacsonyabban fekvő részeit, a Piacz utcát, a mai Széc­henyi utcát öntötte el a viz, később pedig a magát abban fek­vő részeket is. Borzalmas volt annak a hire, hogy a Forgó hidat elsodoita a viz, s azok, akik a hidról nézték az ára­dást, valamennyien a Szinvába zuhantak, s nagyon sokan ott is lelték halálukat. Kun János, a Major utcai tudós társaság elnöke próbálta megmenteni a vizbe zuhanókat. Miközben a veszélybe jutott embertársainak próbált segítséget nyújta­ni, maga is életveszélyes helyzetbe került. Most már őt is alig tudták nagy üggyel, bajjal a rohanó árból kihúzni. Jelenléte teszi élővé, szemléletessé a miskolci árviz leírá­sát. Ezenkívül természetesen számtalan személyes élményen alapuló hir, újdonság születik meg tolla nyomán, s kerül az önismeretre vezérlő tükörbe, a naplóba. Naplójában viszonylag kis részt képvisel az országgyű­lési jegyzet . Az 1839-es reformországgyűlésen csak nagyon rövid időt tölt el. Bekapcsolódik azonnal a Stuller által szerkesztett országgyűlési tudósítások másolási munkájába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom