KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)
Szűcs Miklós naplójegyzetei
111 • 18451646. intézkedni, de válasz lett erre. hogy igen bajos definiálni, hogy mi az ártalmas korteskedés,' s miután a' közgyűlés e' tárgyban nem rendelkezett kisgyűlés nem teheti . Történtek szemrehányások, hogy ki kezdte az utczai demonstartiokat, ablak beveréseket, rosszaltatott , hogy tisztviselők is igen feltűnő cortes kalapokat sipkákat és egyéb jeleket hordanak, és korcsmába mennek korteskedni, az ad(ministrator) ígéré, hogy az illyeket nem fogja candidálni. Fiatal emberek is szónokoltak, Gyrtyánál is sokáig tartott a' tanácskozás . A meglövetett ifjú e' napon halt me^ . E' hóban olvastam el Bulwer Rienzi cimű regényét. Jelesül festetik ebben Roma hanyatló kora midőn külföldi,'soldos rabló katonák fészkelték meg abban mago-(35 b)kat, roma fiai is, a' Colonnak Orsinik, Savellik,'sarnokoskodtak a" népen, a' pápa Avignonban volt kénytelen lakni, mindazonáltal Romában nagy bűnbocsátó búcsúk jubialeumok tartattak, mellyekben a' cél leginkább a' pápa jövedel meinek a' zarándokok ajándékai általi szaporítása volt, de a' rablók miatt már ez időben ezek sem tartathattak. ( ... ) (36 a) ( 37 a ) Január . ( ... ) 15-én Megyei közgyűlés és a' mi pártunknak a' tisztújítás előtt utolsó tanácskozmánya Szépesyné1. A' járásokból némellyek rossz híreket hoztak, mitha t.i.: az ellenfélnek igen sok pénze volna, 's ez által és a' zöld sipkák által a' mi embereink közül sokat elcsábítottak volna, azért is sürgették, hogy mi is osszuk ki veres sipkákat . de erre nem álltunk rá. 23-án Faragó Gy(uri)val és Koródyval Kis Tokajba kimertünk. Ez estve a' mi pártunkon lévő nemesek öszvejöttek, de mi a' nagy sár miatt nem mentünk el közikbe. Hanem másnap 24-én dél fele megjelen tünk köztök és felszólítottuk őket, hogy közelegvén a' tisztújítás nagy napja, még ma Nyékra menjenek át.' s onnan hónap a' sereggel be Miskolczra. Húsz k(is) tokai nemes indult ki velünk délután a' helységből.'s Nyékre mentek át. mi pedig én t.i.: és Gyuri haza jörtünk. Alig, hogy a' faluból kiértünk, épen a' temetőnél, a' mi szekeresünknek és taxasunknak Hallgatónak egyik lova kidőlt és meg
