KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)
Szűcs Miklós naplójegyzetei
ni még magyar lapban is, nevezetesen a' hírnökben egy felszólítást 1839< De n. Baoho /:Trencsin:/ dicsekedve emlité. hogy nemzeti nyelvünk nálok is szépen megy elő. Az illyrismust nem szláv szimpathiaknak tulajdonítja, mert más az illyr más a' szláv nyelv. Ö neki nemis volt megyéjéhen illyrizmust tapasztalni szerencséje. /:?:/ /: nevetés : / mert bár tölök távolabb laknak a' magyarok, (jk b) mint a' horvátoktól, mégis nyelvünk szépen halad előre, kívánja tehát, hogy nyujtassék neki mód a' magyar nyelv könnyebb megtanúlhatására 's illy feltétellel pártolja a' pesti indítványt. Oszegovich /:horváth:/ hogy a' horvát nemzet a' magyar nyelvet méltányolja, megmutatta azzal, hogy iskoláiban taníttatja, azért is az itt ellenök felhozott gyanúsítgátasok ellen óvást tesz, Azonban utasítása tartja, hogy a' megyékkel magyar levelezésben meg ne egyezzék, sőt a' horvát nemzetiséget és municipalitást, mint szent ereklyét őrizze. Kikéri tehát azt is, hogy bár ő itt magyarul szóll, ebből senki semmi következtetést az utódokra nézve ne formáljon, habár az országos ülésben is magyarul szólna. Szentpáli /:Ugocs:/ kívánja a' corpus jurist magyarra fordíttatni, 's a'magyar nyelvnek az igazgatásban! használatát annál inkább igényli, mert van 3°°• éves törvényünk, melly a' felség magyar rendeleteinek megvetőit büntettetni rendeli. Pázmándy a' históriából mutigatá meg, hogy királyaink és kormányaink nemzetiségünkért semmit sem tettek. A' horvát követ ne féltse municipalitásukat, mert hogy mi azt fentartani igyekszünk, léthatja abból is, hogy az ő és társa elválasztatásukat rosszalván, új választást kívánunk. Brös /:Szabolcs:/ A' misét ne magyarosítsuk, mert legyünk viszonosak, ha akarjuk, hogy a' papság pollticumokba ne avatkozzék, mi sem avatkozzunk a* papiakba, lia a' papok az illyr ékkel tartanak, őket mint hongyiikolókat kell büntetni. Tallian /:Somogy:/ kijelenté, hogy megyéje meghagyta azon való fájdalmának előterjesztését, miszerint a' thronbeszéd, és propositiok most sem magyarok. Rudnyánszky az esztergomi káptalan részéről jelenti, hogy ott minden dolgok magyarul folynak a f szent széken. Fogarasi /:N(agy) Váradi kap(alán):/ az illyrismust kárhoztatá, és a' magyar papokat annak elhagyására inté. Botka /:Bars:/ felszólította a' horvátokat, hogy kövessék magyar érzésű elődeik, ' s ezek közt a' Zrínyiek 1?4