Sugár István: Borsodi oklevelek a Heves Megyei Levéltárban (Documentatio Borsodiensis 1. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1980)

sában, hogy azt a földterületet, amelyről a káptalan jobbágyai elhordták a gabonakilencedet, Hamragd-i ... /lyuk az oklevél papirján, - S.I./, a Kisffalwd-i "procurator officiális" az egri káptalannak visszabocsátotta. Azt a földet, melyen Perényi István a Palkonya-i jobbágyok hat ökrét elfogatta, visszaadta a káptalannak, miután az arra esküt tett. Bood-i László, az egri káptalan ügyvédje azt az álláspontot képviselte, hogy a jobbágyok a kilenced-gabonát saját földjükről szállították el, tehát azt nem erőszakkal tették, sőt éppen az egri káptalan saját jogát gyakorolták. Ami pedig a rév ügyét illeti, ott nem forog fenn az emiitett 25 aranyforintnyi kár. Zolath-i István dékán egri kanonok előadta, nem tagadja, hogy a kérdéses földet a káptalan népei és jobbágyai mindig használták, annakelőtte is, hogy arra esküt kellett volna tenni. Palkonya jobbágyai egyébként Perényi István ellen a "registrum"-ban kimutatott egyenkénti és név szerinti esküre lettek Ítélve, melyet le is tettek. Checz-i István, Perényi István ügyvédje nem elégedett meg ennyi bizonyítékkal és érvvel, s az ügyet a vármegye hatóságához kérte áttenni. Borsod vármegye az ügyet Byk-i László szolgabiróval tárgyalás alá vette. Jardanhaza-i Tamás, az egri káptalan ügyvédje ott bemutatta Mátyás király 1480. november 17-én Egerben kelt oklevelét /359./, melyben az uralkodó a pert a királyi kúriához rendelte felterjeszteni, mivel az ilyen ügyek oda tartoznak, s nem a vármegyéhez. Ennek értelmében tehát Borsod vármegye eleget téve az uralkodó parancsának, az egész peranyagot /"causam cum tota serié"/ felterjeszti Ítélethozatal céljából a királyi kúriához. Sérült papiron, hátlapjára nyomott gyürüspecsét nyomával. /HML. ME.Nr.577. — Korábbi jelzet: Num.15. Div.2. Pasc.3. Pr.7./ 2&* 1480. december 20.