Sugár István: Borsodi oklevelek a Heves Megyei Levéltárban (Documentatio Borsodiensis 1. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1980)
az oklevél dátuma mellett a kibocsátás helyét is. A korszerű feldolgozási módszernek megfelelően a csak átiratban fennmaradt oklevelek is a megfelelő időrendi helyen, önálló darabként szerepelnek. Az egyes oklevelek ismertetésénél azt a korábbi publikációmban már 3ól bevált, és a kritikusok által helyesnek elismert módszert követtem, hogy azok mindenre kiterjedő s a legteljesebb részletesség gel kerüljenek közlésre. Azt tekintettem az ismertetések elkészítésénél fő szempontnak, hogy az oklevelek minden adata és utalása helyet kap,1on a szövegben. Az oklevélben előforduló minden földrajzi nevet és minden személyt megemlítek, hogy további kutatásokhoz nyújtson a kis kötet segítséget. Különös súlyt fektettem a birtokba iktatásoknál és határjárásoknál felsorolt, az eljárásnál megjelent birtokszomszédokra. hogy fény derüljön a szomszédos falvak és birtokok tulajdonosainak kilétére. A kiküldeni javasolt homo regius-jelöltek, illetve a ténylegesen megjelent homo regius-ok nevei sem hiányoznak. Ezeknek az adatoknak a jelentőségét az adja meg, hogy azok zömében Borsod megyei nemes urak voltak, s igy egy sor — gyakorta más forrásból meg nem ismerhető — birtokos személye válik ismertté, sőt nevükből következtethetünk birtokaik hollétére is. Ennek a révén számtalan Borsod megyei falu birtokosát ismerhetjük meg. így például egy alsóábrányi birtokbaiktatásnál, mint birtokszomszédok a következők szerepelnek: Pelsewabran-i Thylay György, ugyancsak Pelsewabranból: Meez István, Németh Zsigmond, Zeles János és "egy bizonyos" Kelemen, továbbá Alsowatha-i Syfary Demeter, Pelsewatha-i András László, Saal-i Thybolth Tamás, továbbá Nyarad-ról Pypes György, Bancha-i András és larga Bernát. Az uralkodói, nádori, vagy országbírói parancsra eljáró káptalani és konventi egyházi személyek nevét mellőztem. Regisztráltam az előforduló jobbágyi névanyagot, a te lepüléstörténeti, mezőgazdasági, halászati, szárazföldi és vizi közlekedési, vizrajzi és egyházi adatokat, a jog- és igazságszolgáltatás, valamint a pénzek vonatkozásait, sót az országos események tükröződését is.