H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred - Borsodi kiállítási vezetők 2. (Miskolc, 1975)

„összes kincse egy író. toll, s midőn ezzel ke. nyeret keres magának, gazdag ajándékot nyújt nemzetének!"

(Köszöntése a Pesti Napló 1893. június 7-i számában.)

Herman Ottó születési helyéül több életrajzíró és lexikon Borsod megye, a Bükk hegység hámori völgyében ma is meglevő — jelenleg Lillafüredhez tartozó — Alsóhámort tartották. Ezt a tévhitet maga Herman Ottó indította el, erre a hiteles tanú Lambrecht Kálmán, az egykori tanítvány, majd később nagyhírű tudós. Ugyanis ő adta át kézből azt az adatszolgáltató lapot a Révai-lexikon szerkesztő bizottságának, amit Herman Ottó saját kezűleg töltött ki és amelyen születési helyéül Alsóhámort tüntette fel. Nevét sem két r_rel és két n-nel írta, amint az a felvidéki szász, cipszer családnál szokásos és hiteles volt, s ahogyan az atyja sírkövén a hámori temetőben ma is olvasható: Herrmann Ede Károly feliratban. Csak egyszerűen, de következetesen Hermámnak írta magát.

Nem ok nélkül! Utóbbival magyarabbnak, népünkkel összeforrottabbnak, előbbivel pedig idevalónak, e táj szülöttjének kívánta magát kinyilvánítani. Gyermekéveiben ez a táj gyakorolt rá olyan hatást, amit még idős, öreg korában is élete legszebb emlékeinek tartott. Olyannyira, hogy Lillafüreden nemcsak híres lakóházát építi meg, a Peleházát, hanem halála évében a hámori bíróhoz, Zorger Ignáchoz írt levelében kifejti azt a végakaratát is, hogy ,.. .oda fog temetkezni”. Miskolcot pedig nevelő városának tekintette és nevezte többször élete folyamán. Esküvőjét Borosnyay Camillával az avasi templomban tartja. Nemcsak országgyűlési képviselője később Miskolcnak, de egyik lelkes támogatója az 1899-ben alakuló, napjainkban nevét viselő megyei múzeumi központ, a Herman Ottó Mú_ 5 zeum létrehozásának!