H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred - Borsodi kiállítási vezetők 2. (Miskolc, 1975)
Utolsó találkozása Kossuthtal
útjára, hanem a paleoantropológia is! Még Herman Ottó életében, 1911-ben a répáshutai Bállá, barlangból felszínre kerülnek magyar földből az első diluviális gyermekcsontok is. Ezek a kutatá. sok vezetnek a későbbi nagy sikerekhez, a cserépfalui Neander-völgyi és a vértesszőllősi előember, leletek újabb világsikereihez! Jellemző, hogy a bécsi, Osztrák Anthropoid, giai Társaság Herman Ottót még a vita elején, 1893_ban rendes tagjává választja (16. kép). Utolsó találkozás Kossuthtal 1893 szeptemberében másodízben látogatja meg Turinban Kossuth Lajost. A halál küszöbén álló agg szabadsághős még egyszer, utoljára megkísérli, hogy rábeszélje Herman Ottót a politikai életből való távolmaradásra, arra kérve, hogy minden idejét, élete hátralevő szakaszát a tudomány szolgálatában munkálkodva töltse el, hiszen ott többet, maradandóbbat alkothat, jobban szolgálhatja népét is, de a kultúrát, a tudományt is. Kossuth második kísérlete ez, négy évvel korábban, egy irodalmi remekműnek számító levélben kérleli már erre első ízben, de akkor is eredménytelenül. A két óriás nagyságának és a tiszta, mély, örök barátság titkainak megismeréseként teljes terjedelmében idekívánkozik ez a levél: „Turin, 1888. nov. 18. Kedves, nagyon becsült, tisztelt Barátom! E percben veszek Helfy barátomtól levelet, melyben értesít, hogy a kormánynál szándékában van önt a Műegyetem zoológiái tanárságával megkínálni, de hogy ön habozik, hogy vájjon elfogadja-e, ha megkínáltatik. Szemeim megsokallták a szolgálatot. Nem csoda, nagyon régóta szolgálnak, nagyon régóta joguk van sóvárogni a behunyódás azon nyugalmára, melyet az ostoba szótan halálnak nevez. Dehogy halál. Nyugalom. Üdvöz legyen, ha bekopogtat ajtómon. Üdvözölve lesz. Az én látószögöm a két szememnél különböző, az acultisták nem tudják ezt a kü_ 30
