H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred - Borsodi kiállítási vezetők 2. (Miskolc, 1975)
Kossuthtal kialakuló barátsága
tudomást szerezhetnek alkotásáról, a magyar tu_ domány állásáról, s ezért munkáját'két hasábra osztva, magyar és német nyelven nyomtatja ki, saját rajzaival illusztrálva. Nevét Európa-szerte e mű tette ismertté. Megállapításait, de rajzait is nagy számban vette át a külföldi szakiroda- lom. Ludwig Koch, a nagy hírű német természet, tudós így ír Herman Ottó mesterművéről: „Az eddig írt pókászati munkák közül egyik, ben sem tárgyaltatott a pókok életmódja oly behatóan, oly éles elmével, mint az ön művében és emellett nem egy új, szerfelett érdekes megfigyelést közöl, olyat, amely 25 évi tanulmányaim közben még a magam figyelmét is kikerülte”. A háromkötetes pókjmonográfia egyes fejezetei csakhamar átkerültek a tankönyvekbe, olvasókönyvekbe, napilapokba, sőt a képeslapokba is. Kossuthtal kialakuló barátsága A doroszlói tartózkodás nemcsak a nagy mű alkotásának ideje volt, hanem arra is lehetőséget adott, hogy népe hétköznapi gondjait megismerje, nyomorúságos helyzetén is igyekezzen változtatni. Olvasóegyletet alakít, megszervezi az első magyar ipari kiállítást is. E helyhez fűződik Kossuth Lajossal kötött örök barátsága is, hiszen innen indítja útjára 1875. február 20-án azt a híres bemutatkozó levelét Turinba, melyben egy életre meghatározza politikai hitvallását. „Kegyelmes Uram! Meglehet, hogy e sorok alá írott név nem arra való, hogy nemcsak a Kegyelmességed, hanem bármely magyar ember fülének kellemesen hangozzék. Engedje meg tehát, hogy röviden bemutassam magamat. Szepességi származású vagyok. Egyik nagybátyám kilenced magával az Atlanti-Óceán fenekén alussza örök álmát; nem akarta, hogy gyermekei abszolút monarchiában neveltessenek s a hajó — „Ausztria” — amelyen Amerika felé indult, a nyílt tengeren 14
