Walterné Müller Judit (szerk.): Több mint élettörténetek. Sorsok. A magyarországi németség kollektív büntetése a második világháború után, baranyai visszaemlékezések és tárgyak tükrében (Pécs, 2009)
Templomba Indulás előtt ünnepi viseletben. A kép Annus néniék udvarán készült, akkor 6 tizenhárom éves volt. Ov %eMvi ролая&к- obojaoí 1* eve* trcntcw^i Í9Hi гСълЬА/'-ъу /mási+icy?^ ^cót, ^ctcuH.CUl' troUluKjLj ,}KLK crr {ихлcyfe'é a, %uu/cru}r jtZcriv-cisxrt:>iííu~x?r( irix^-ycs'- Olt &T* лиьегсш* -ut At&rC ~ ^eÜ,/neart ЬьМмЬ utuU tyy idiyiin*. - No ioA vnACf vxritujrdL jrt/truidLt. a&zt o*tcmaiiou t acjty ÍocoÍojtcl- vu>TAvt&— ÍmÁo-YíCCiI^ZJtoU^ • jCtenCy* rrt^AZumJ /m£&,CL k^z/it^LouiöJxóJ- Z Ъ'ъЫол O-U. - iuLral, Zo tbÁztvmzt! .w! <x»* otonxtt au Íoxhxa hcr^Aij <u> -acdU#~,v> cumx ,y'oZsÁe&^'^ cl hkí^iL^ícd.t to l*u(Í^jMxamÁ- Qj^aJaaf, a iuta^cri ftucrwradt+O'. сЦ:е>^ ** ^(У írOJfbfc+1 0~ync£ OJt 1/Т7Щ fí&d-CL 'cor M OLj5 ícvtCL fo tjpecljjdL. А У&сЛфПер. <Wrfftttp Jt&i'r'tfCL ^ojiMA AdOXChj'f^.cU'iXj Or^AÍJYf J^u^cLr 1сцх k<xjjtaÍZ crroJío^ tsvyiLi/t' nyiZ^ olk. aírtcJUtt-Részlet Annus néni lejegyzett visszaemlékezéséből. Annyira fájt a szívem Szellőért, én éltem-haltam azért a faluért: "én nem maradok Pécsváradon, nem húzok »bukjelszoknyát«, én a bő ruhámat akarom!"- kiáltoztam, mikor hazajőve világos lett, hogy nem megyünk vissza már Szellőre. Édesanyám mondta akkor, hogy mit akarsz te Szellőn, már senki sincs, akit ismersz, csupa idegent raktak a házainkba. Nagyon nehezen tudtam mindebbe beletörődni. Szellőn, az akkor nyolc éves Annus néniék háza előtt készült az elsőáldozó lányokat megörökítő kép. Annus néni balról a második, mellette szélen a később sokat segítő barátnő, Végh Mária. A szellői kultúrház előtt a falu színjátszóköre, 1940-ben. A középen ülő férfi rendezte a színdarabot, Annus néni fehér kötényben látható. A másik lány a képen az oroszországi munkatáborban fejtífuszban elhunyt barátnője, Petzinger Ilonka. Róla mondták azt neki, hogy “jobb, ha nem tudod, hogy temettük el”. A képen ott van bal szélen Ilonka akkori vőlegénye is, aki soha többé nem láthatta viszont szerelmét. 8