Begovácz Rózsa – Burján István – Vándor Andrea: Baranya népművészete (Pécs, 2008)

Baranya népművészete - állandó kiállítás

Baranya népművészete - állandó kiállítás Baranya megye 19. század végi népi kultúráját meghatározó, rendkívül összetett néprajzi képe már a török hódoltság előtt kezdett kialakulni. Már a 13-14. századból vannak adatok horvátok betelepülésére, majd a 1 5. századtól a szerbek beköltözése is elindult. A török uralom idején folytatódott a balkáni szláv nyelvű népek lassú, spontán betelepedése, ekkor érkeznek a törökök elől menekülő katolikus horvát népcsoportok, sokácok, bosnyákok további hullámai is. A hódoltságot követő első nagy szervezett telepítésekre a 17. század végén került sor: Csarnojevics pátriárka vezetésével érkező szerbek nagy számban telepedtek le Baranyában. Szintén a 17. század végén érkeztek az első német ajkú telepesek is, akiket több hullámban telepítettek le a Schwäbische Türkei területén. Az 1300-as évektől ismert a cigány lakosság jelenléte. A fémművességgel foglalkozó kolompárok, a teknővájó, faszerszámkészítő beások áruikkal a hagyományos paraszti társadalom munkamegosztásába illeszkedtek. A zárt közösségben élő, gyakran vándorló csoportok az 1950-es éveket követő, sokszor erőszakos letelepítések, valamint a hagyományos falusi társadalmi berendezkedés felbomlását követően elvesztették egykori, jellemző kézművesiparukat. A megye nemzetiségi térképének alakításában a háborúk is nagy szerepet játszottak: a Rákóczi-szabadságharc alatt a magyarok mellett nagy számban megfogyatkoztak a szerbek is. Mohácsi református magyarok. 1896 előtt, Zelesny Károly felvétele.