Begovácz Rózsa – Burján István – Vándor Andrea: Baranya népművészete (Pécs, 2008)

Baranya népművészete - állandó kiállítás

vészi szőtteseik. Geresdháti néprajzi csoportként különítették el az ezen a területen szórványban élő katolikus magyarokat. Viseletük - amelyhez régi ezüstpénzekből készített nyakéket viseltek - hasonló volt a sárköziekéhez, de kevésbé színes. Észak felől a Mecsek gerince határolja azt a területet, amelyen a látványos viseletű, katolikus vallású kelet-mecsekalji néprajzi csoport élt. Leginkább gazdagon díszített női viseletükről voltak ismertek, értékes folklórjukat kevéssé kutatták. A lakosság régebben leginkább pásztorkodással, erdőműveléssel foglalkozott, nagy része a mecseki szénbányák megnyílását követően bányásszá lett. A Mecsek gerincétől északra, a Kapós folyóig húzódó dombos Hegyhát vidék nagy részét a hegyháti néprajzi csoport lakta. Kevéssé mutatós viselete miatt sokáig nem hívta fel a néprajztudomány figyelmét, pedig gazdag, sok archaikus vonást mutató folklórja alaposabb kutatást érdemelt volna. A katolikus csoport 30-as évekig élő szokásai között Baranyában egyedülálló volt a regőzés, a szentjánostűz, a szentantaltűz gyújtása, komafa cseréje. A Mecsek kelet felé. Tolnába nyúló kiszélesedő völgyét lakta a völgységi néprajzi csoport. Katolikus vallásuk, identitásuk, házassági kapcsolataik mellett leginkább női viseletük különböztette meg őket a szomszédos csoportoktól. Németekkel vegyesen élt az a néhány falut benépesítő katolikus magyar néprajzi csoport, amelyet baranyazugiként tart számon a néprajzi irodalom. A szomszédos hegyhátiak régies szokásai itt nagyrészt ismeretlenek voltak, viseletükben identitásukban is eltértek szomszédaiktól. A Közép-Baranyában, 47 községben élő katolikus néprajzi csoportot inkább a jellegzetességek hiánya különbözteti meg a szomszédos csoportoktól. Délen és nyugaton reformátusok, kelet felől más etnikai csoportok határolták az általuk lakott területet. A „Baranya népművészete" című állandó kiállítás a fent vázolt etnikai és néprajzi csoportok 19. század végét és 20. század első felét jellemző tárgykultúráját, népművészetét mutatja be. 10