Vándor Andrea (szerk.): Múzeumi kalauz. A Janus Pannonius Múzeum és a Kanizsai Dorottya Múzeum - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteményei (Pécs, 2008)
Új- és Legújabb kor Történeti Osztály
tum között igen jelentősek irat, nyomtatvány, archív fotó és hangarchívum egységeink, A kutatást, a könnyebb kezelhetőséget szolgálva több önálló tematikus (köztük ritka értékeket is rejtő), tárgyi- és dokumentum anyagot vegyesen tartalmazó gyűjteményegységet is őrzünk. Ezek közül kiemelkedő például numizmatika-, pénztörténet-, jelvény-, pecsét-, pedagógiai-, gyógyszerészet történeti-, zene- és irodalomtörténeti gyűjteményünk. Egyes muzeális emlékeket pedig a provenienda, vagyis származási helyük szerint kezelünk elkülönített kollekcióként: ide tarozik a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteményének osztályunkon őrzött része, a Hunor Kesztyűgyári gyűjtemény, illetve az önálló gyűjteményként bekerült kártya és rádió kollekció, s végül, de nem utolsó sorban kell említenünk a város, a megye története szempontjából rendkívül jelentős családi, személyi hagyatékokat is. A Történeti Osztály e láthatóan rendkívül összetett gyűjteményéből válogatni, a legjellegzetesebbeket, a tipikust, a különlegest bemutatni két tucat műtárgy megjelenítésével lehetetlen vállalkozás. Emellett azt is tudjuk, hogy a fényképek - annak ellenére, hogy a fotográfiák szinte észrevétlen részletekre is rá tudják irányítani a figyelmet -, mégsem pótolhatják az eredeti tárgyakkal való kapcsolatot, az ismerkedés élményét. Az alább bemutatott válogatás a város, a megye történetének, vagy éppen a hazai kultúrtörténetnek nemzetközi vonatkozásokkal is bíró lenyomatát, egy-egy villanásnyi „mikroképét" adják, forrásértékükkel, szépségükkel, vagy éppen különlegességükkel reméljük, felkeltik az érdeklődést gyűjteményeink mélyebb megismerése iránt, s kedvet ébresztenek kiállításaink felkeresésére is. A Tímárházban 1985-ben nyílt meg a „Pécs története 1686- 1948" című állandó történeti kiállítás, amely azóta is az egyetlen, - akkoriban hiánypótló -, a jelzett korszakról képet adó tárlat. Erényének tartották, hogy az 1980-as évek történeti kiállítási gyakorlatától eltérően, számos enteriőr gazdagította, s gazdagítja napjainkban is a bemutatást. A berendezett lakóterek, térrészek sajátos hangulatukkal, a sokféle tárgy egymásmellettiségével, vizuális módon képesek közvetíteni egy-egy korszak életmódjának, szokásrendszerének, mentalitásának számos elemét, s ezek összefüggéseit is. Az Új- és Legújabb kori Történeti Osztály székhelye, az 1773 és 1786 között felépült Tímárház (egykori nevén Mágocser vagy Derfli) jellegzetes, magas szárítópadlásával, igényesen helyreállí-41