Vándor Andrea (szerk.): Múzeumi kalauz. A Janus Pannonius Múzeum és a Kanizsai Dorottya Múzeum - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteményei (Pécs, 2008)
Képző- és Iparművészeti Osztály
Az 1967-ben a Műegyetem Vásárhelyi Kollégiumában bemutatott kép a művész saját és a neoavantgardban való színre lépésének egyik korai remekműve. A mű két nagy egységből áll: egy kvázi konstruktív háttérből és a rajta elhelyezett nyolcasok és kis mőbius szalagok négyes ill. hármas csoportosításából. A sűrű háttérfelületet képező mezőket a látszólag laza, ritmikusan váltogatott, grafikusan és festőién felhordott nyolcasok könnyed szerkezete oldja. A műben mind a konstruktív, mind az informelbe hajló, grafikusan értelmezett egységek többszörösen elvonatkoztatott, azaz absztrakt megfogalmazásai a festészet lehetséges értelmezésének. A harmonikusan ütköztetett zárt és nyitott elemek, a spontán nyolcasok vagy möbius szalagok itt még sűrűn, egy kompozícióba foglalva jelennek meg. A nagy kolorista Keserű alapmotívuma, a lágy, ajak szerű ív, amely későbbi festészetében meghatározó elem lesz, jelen van ebben a kis képben, ugyanúgy, mint a pozitív hangulatot sugalló merész színvilága. Konkoly Gyula (1941—): „It is the Quarter to One", 1968 Fa, vászon, műgyanta, olaj, 126 cm x 143 cm, J.n., Ltsz: 2002.1 A mű, amely az 1. Iparterv kiállításon szerepelt, leginkább a poparthoz köthető. Ahhoz a korszakához a magyar művészetnek, amikor az amerikai és a nyugateurópai pop-art jellegzetességei megjelentek Magyarországon. Azonosulásról és utánzásról azonban szó sincs. Amennyire a pop-art harsány frivolitását, a fogyasztói társadalommal való azonosulását és vele való szembenállását hirdetik Rauschenberg, Oldenburg vagy akár Jasper Johns művei, ezektől eltérően Konkoly Gyula munkája erősen reális és kézzelfogható. A fogyasztói társadalom helyett az elfogyasztott társadalom képét vizionálja. Oldenburg „Pult női 123
