Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Dercsényi Balász: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Baranya megye középkori templomai
Az utolsó Garainak, Jóbnak tulajdonítható a bal oldali fülkében látható különös falkép. A szenvedő, sebekkel borított, sziklán és szalmán fekvő Jóbot meglátogatják barátai. Az 1482-ben kihalt família megbízásából készültek a másik oldalon látható freskók, amelyek Szent Lászlót mutatják, egyesek szerint Szent Lénárdot, Toulouse-i Szent Lajos társaságában. Ez utóbbi az Anjou-ház kedvelt szentje volt. A képek a 15. század derekán készültek, de 1500 táján már meg kellett újítani őket. Ezt úgy oldották meg, hogy a félévszázaddal korábbi fölé, annak pontos megtartásával új jeleneteket festettek. A várkápolna így a Garaiak-korát is idézi, de a Percnyiek reneszánsz ízlését is tükrözi. tő, ugyanekkor épült a nyugati kosáríves kaput dekoráló íves, valutás oromzat is. Az 1979-re bevégzett helyreállítás azonban feltárta a torony középkori részleteit is, az első és második szintet félköríves, román stílusú ablakpárok törik át, elválasztásként téglából kialakított pálcatagos párkány szolgál. A helyreállítás során eltérő színnel és vakolattal választották el a középkori és a 18. századi periódust A régebbi világosabb és vékony rétegű, a későbbi rusztikusabb és mélyebb színezetű. Az elválasztás így markáns és szakszerű. Számos műtárgy került ide a Jakab-hegyi pálos kolostorból és a pécsi székesegyház barokk-kori berendezéséből. így a kapu előcsarnokában egy kőkereszt Jakab-hegyről, a szószék Pécsről. Kővágótöttös Kővágószőlős A Mecsek nyugati végének déli oldalán fekvő, először 1290 táján említett község az egyike annak három Szőlősnek, mely a pápai tizedet szedők jegyzékében szerepel. Miután az adószedők az egyes községeket látogatásuk sorrendjében írták le, a Cserkút után következő Szőlős ma Kővágószőlős. Dénes nevű papja 1332-ben 20 báni dénárt fizetett, egy év múlva már - ugyan két részletben - 48-at. Ebből arra kell következtetnünk, hogy nagyobb lélekszámú volt a település, temploma tekintélyesebb lehetett. A szomszéd, a Pécsi Káptalan birtoka volt s kisebb anyagi erejű lehetett, hiszen csak 20 báni dénárt fizetett 1332-ben. Míg Szőlős a török világot szerencsésebben vészelte át, addig a tőttösi templomról úgy írtak a 18. század első vizitációjában, hogy boltozatai a leomlás határán voltak. Mai formáját végül 1780-ban kapta. A legutóbbi helyreállítás során végzett kutatások azonban valószínűsítik, hogy déli falazata középkori bélletes kapuzata lehetett, egyértelműen Árpádkori szentéllyel. Patacs 5. kép Kővágószőlős, r.k. templom, a torony részlete (13.század). Átépítve a 18. században. A mai templom ezt alá is támasztja. Az épület keletek szentélye félköríves és ami legjobban tükrözi középkoriságát az a nyugati homlokzat elé állított, támpilléres torony. A templom falukép domináns eleme. Felső két szintje az 1772-ben befejezett helyreállításnak köszönhe-Temploma szintén középkori, erre utal keletre néző négyzetes szentélye. Feltehetően hajójának nagy része is állt már a 13. században, tán a karzat is. Magyarürögön A középkoriban Ürögön, egy 12. századvégi adat szerint, az ágostonos kanonok rend kolostora állt a, de az a tatárjárás idején elpusztult. Perjelje a helyreállítás érdekében eladta malmát a helybéli ácsnak. Nem lehetett különösen gazdag a kolostor, mert csupán 15 báni dénárt fizetett Rómának 1333-ban, ugyanekkor a plébánia ennek majdnem kétszeresét. Az Árpád-kori plébániatemplomból a keletre néző, félköríves, szentély maradt meg. A hozzá csatlakozó néphajó már a 18. században épült. Jakab-hegy, Pálos templom és kolostor A Patacs feletti Jakab-hegyen 1225 táján „a kegyes II. András király uralkodása alatt... Bertalan pécsi püspök, aki a remetéket különös buzgalommal szerette, személyes felügyelete mellett a patacsi birtokán levő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett, mivelhogy elnéző engedelmével már úgyis sok remete gyűlt ott össze."
