Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tanulmányok - Kárpáti Gábor: Kommentárok a pécsváradi bencés apátság kolostor alapítóleveléhez
Kárpáti Gábor kOMMENJÁI^Ok A pÉCSVÁ^ADi BENCÉS ApÁjSÁGl koLOSjOR, AÉApíJÖLEVELÉhEZ „A Vasas-hegy (mons Ferrei) alatt épített monostor az államalapítás idejének egyik legfontosabb tanúja. A Pozsonyi évkönyvben 1038-ban először említett (Dedicatum est monasterium S. Benedicti et Stephanus rex mortuus est et Petrus in regen elevatur est. Magyar fordítása: Felavatták Sz. .Benendek monostorát és István király meghalt és Pétert királlyá választották) egyház története azonban mintegy háromnegyed évszázaddal korábban kezdődött. Az 1001-ből származó alapítólevél tanúsága szerint ez a birtokközpont - két királyi kápolnából, palotából, fürdőépületből, műhelyekből és lakóépületekből álló - nyilván erődített udvarház volt. A fejedelmi szállás ellátására 41 falu, 1136 háznép, 200 miles (katona), köztük 12 lovasvitéz, 110 szőlős, 12 méhész, 20 vasas, 50 halász, 10 kovács, 6 kádár, 12 esztergályos, 9 pék, 10 szakács, 3 fazekas, 6 tímár, 5 poroszló, 5 ötvös, 8 ács, 3 molnár, 13 juhász, 3 lovász, 3 kanász, 6 fürdős volt rendelve. A pécsváradi alapítólevél az egyetlen tanúja a fejedelmi - később királyi - udvarházak rendszerének. Sz. István király ezt az udvarházat adományozta Asztrik apátnak, pápai legátusnak az ezredfordulón. Asztrik (Aszrik-Anasztáz) Szent Adalbert, elüldözött prágai püspök és brevnovi apát környezetéhez tartozott Radlával (Sebestyén) együtt, aki Géza fejedelmi udvarában élt. Asztrik mesterét, Adalbertét nem követte a poroszok megtérítése céljából végzett missziójában, ahol a szent püspök vértanúságot szenvedett, hanem a pápai udvarban maradt. Amikor a magyar követség a szent korona megszerzése céljából a Ravennában tartózkodó II. Szilveszter pápánál járt, az addig lengyeleket pártoló Asztrik a magyar kérelmezők mellé állt. Meggyőzte a pápát a magyar kérés igazáról, Hungária óhajáról, hogy betagozódjon a keresztény államok közösségébe. Asztrik az udvarházat, amelyben már két templom volt monostorrá alakította át. A Kersztelő Sz. Jánosról elnevezett egyik templom, amely máig is áll, kétszintes. A másik, a Szűz Mária tiszteletére emelt romként maradt meg. Az első templom felszentelése 1015-ben, a második István király halálának, évében 1038-ban volt. Az alapítólevél csak átiratokban maradt meg, itt a hosszabbikat, a pápai levéltárban őrzöttet közöljük. Az átírás egyes részei 1015-ből, 1329-ből és 1399-ből származnak. „Bonifác püspöki?) Isten szolgáinak szolgája. E dolog örök emlékezetére. Azoknak, akik az istentisztelet növelésére egyházaknak s monostoroknak s hasonló egyházi intézményeknek javáról gondoskodnak, hogy ezek a királyok s uralkodók engedélyével a keresztény hívőket szolgálják, apostoli jóváhagyásunkat szívesen adjuk megerősítésül, íme a pécsi egyházmegyebeli Szt. Benedek-rendi pécsváradi monostor apátja Imre és konventje is azért fordult hozzánk, hogy néhai jó Károly, magyar király, aki kegyesen a jóemelékezetű Géza király által átírt kegyes emlékezetű István királynak, minkét király elődjének adománylevelét pecsétjével is megerősítette, amelyet a mi kancelláriánk alaposan megvizsgált és szövegét szóról-szóra teljesen átírta, s mivel az apát és konventje részéről az volt az óhaj s alázatos kérés, hogy Károly király jóváhagyását s annak minden egyes állítását saját oklevelünkkel, apostoli tekintélyünkkel jóságosán erősítsük meg, mi tehát ilyen kérésre hajlandók lévén, ezt az oklevelet és ennek egész tartalmát, mindenegyes állítását, a tizedekre s egyéb jogokra tekintettel is, úgy, ahogy azokat István király adta és engedélyezte, apostoli tekintélyünkkel jóváhagyjuk s jelen írás oltalmával megerősítjük, azzal a rendelkezéssel, hogy minden ezen oklevélben foglaltak elleni per, büntetés, peres eljárás, kiközösítés, felfüggesztés, amely ez oklevél elleni igyekezetből származott a kihírdettetettet, legyen felfüggesztve és eltörölve, fenntartva az apostoli szentszék jogait. A szóban forgó levél tartalma a következő:
