Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tanulmányok - Kárpáti Gábor: Kommentárok a pécsváradi bencés apátság kolostor alapítóleveléhez
Károly, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galicia, Lodoméria, Bulgária, Kumánia királya, Salerno fejedelme, az Angyal-hegy ura, minden kereszténynek, aki erről az írásról tudomást szerez, üdvöt mindegyikünk üdvözítőjében. Mikor olyat kérnek tőlünk, ami tisztességes, illő, hogy készségesen hozzáadjuk beleegyezésünket, főleg olyan dolgokhoz, amelyek istentisztelet és vallásgyakorlat javára szolgálnak, ennélfogva minden ma élőnek s a jövendőbelieknek tudomására óhajtjuk adni jelen sorainkkal, hogy Miklós fráter a pécsváradi Sz. Benenedek-rendi apát, egyháza nevében azzal a kéréssel járult mifelségünk elé, bemutatva elődünknek szerencsésemlékezetű II. Géza királynak néhai kegyes emlékezetű Sz. István király adomány-levelét megerősítő oklevelét, kérve alázatosan tőlünk, hogy hagyjuk azt jóvá s oklevelünkben erősítsük meg, ennek tartalma a következő: A Szentháromság s oszthatatlan Egység nevében. Legyen minden keresztény, a jövendőbeliek előtt is nyilvánvaló, hogy én II. Géza a magyarok királya, a kegyes Béla király fia együttérezve azzal a nagy szerencsétlenséggel, amely Gaufred apát alatt a Vashegyi Sz. Benedekrendi egyházat érte isteni engedély folytán, amikor a Sz. Benedek egyház Keresztelő Sz. János kápolnája leégett s annak kamrájában Szt. István király nagypecsétű s apostoli jóváhagyást tartalmazó oklevele, továbbá Domoszló herceg, Szt. László király, II. Béla királyok oklevelei a monostor ottlevő kincsivei - keresztek, arany és ékköves kelyhek - elégtek, csak pecsételetlen másolatok maradtak meg az apát szobájában isten irgalmából s Ganfredus utódja: Péter apát Turul ispán fia, ezeket a másolatokat helyrehozás végett bemutatta nekünk és előkelőinknek. Ennélfogva én Géza az egyház továbbmüködésének örülve, a kárt s veszteséget fájlalva, előkelőink: Márton érsek, Mikó, Lukács, Absolon, Antim, Valter s a többi püspök, meg Béla, Apa, Henrik s többi kiváló országnagy helyeslésével a Bácsmegyei húsvéti országgyűlésen a mi kancellárunk: Barnabás által helyreállítottuk ezeket az okleveleket, ugyanis az elmúlt esztendőben Gaufred apát és Antim pécsi püspök s káptalanja között vitás Sz. Péter s Mindenszentek kápolnákat és tizenkét falut: (helyesebben ezeknek tizedjövedelmét) Hetény-Ormánd, Széna, Dályok, Likitó, Velente, Berkesd, Somlyó Marton, Nógrád, Szédlok, Gurumba s a vendégek s más nemesek és nemtelenek tizedeit, a monostor birtokhatárán belül élőket mindkét peres fél beleegyezésével az esztergomi érsek ítélete szerint, lévén ő mindkét fél illetékes főnöke, megítéltük. Ugyanakkor az elégett kiváltságlevelek másolatait is alaposan szemrevételeztük s azokat elfogadtuk. Ennélfogva jelen oklevelünk pecsétjének erejével fogva ezt az oklevelet saját kézjegyünkkel megerősítettük, nemcsak helyreállítottuk a kiváltságokat, hanem az egyházi ruhákat is megújítottuk, hogy az egyházat ért pusztulást jóvátegyük, az Úr megtestesülésének 1158-ban esztendejében. - Ennek a jóvátételnek tanúi a fent említett püspökök és világi előkelőségek, meg a bécsi kanonok: Obsa dékán, Ezsau éneklő kanonok, Cece és Benjamin áldozópapok, Jonatán, Latin s a többi kanonokok, s a következő várjobbágyok: Sampa, Suga, Sokru, Sokroz és sokan mások. A tűzben elpusztult oklevelek sora ez: A fölséges Isten nevében. István isteni kedvező kegyelméből a magyarok királya. Hisszük és jól tudjuk, hogy ha az istentiszteletnek szentelt helyek tehetősségét és tekintélyét növeljük, ez nemcsak emberi dicséretre méltó, de isteni jutalmat is érdemel. Ezért minden jelenlévő s jövendő istenfélő keresztény tudomására jusson az a szándékunk, hogy mi Isten segítségével, lelkiüdvösségünk előmozdítására s országunk megszilárdítására, a Vashegy lábánál az Istenanya és Sz. Benedek tiszteletére monostort építettünk. Minden gondoskodásunk azt óhajtotta, hogy a szerzetesi elmélkedő életlehetőség anyagi gondok miatt ne rosszabbodjék, ezért a mi adományunkkal az apostoli szentszék beleegyezésével és megerősítésével megadományoztuk földdel, erdővel, halastóval, szőlővel, falvakkal s népekkel: szabadokkal is: 200 szabad katonával, akiknek az a feladata, hogy netalántán valahol lázadás keletkezne, fegyveres kézzel a monostor védelmére siessenek, s ha az apát a király látogatására indul, 12 lovas kísérje, továbbá 156 lovas szolgával s más 409 olyan szolgával, akik lóval és kocsival szolgáljanak, 110 szőlőmívessel, 36 aratóval, 12 méhésszel, 20 vasbányásszal, 50 halásszal, 10 kováccsal, 6 kádárral, 12 esztergályossal, 9 sütővel, 10 szakáccsal, 3 gölöncsérrel, 3 tímárral, 5 poroszlóval, 5 aranyművessel, 8 áccsal, 3 molnárral, 13 juhásszal, 3 lovásszal, 3 kanásszal, 3 vendéglátóval, 3 betegápolóval, 5 harangozóval, 6 fürdőssel, akiket a (fürdő)-szobáról szobásoknak hívnak. Mindazoknak, katonáknak is, szolgáknak is, meg a többieknek is adtunk 1116 lakóhelyet 61 faluban, ezek neve a következő: 1. Fancsal, keletről határa Salsuh és árok, nyugatról Chumorowozov, északról Ruzij. 2. Hamar, határa keletről bálványos, délről árokutja, nyugatról Nagyuthalma, északról megye (határ). 3. Zomba, határa keletről a nagyárok, délről a Ravaszlyuk, nyugatról Butanozowa, északról a nagyút. 4. Szekszárd, a Nagyhegy alatt(-i része) utódainkkal közösen, földjével, erdejével, szőlőivel, halastavával, nádasaival s rétjeivel, kivéve azt a kis ligetet, amelyiknek folytatása a Sz. Benedek-kúria, ez egyedül ezé. 5. Ilsán, határa keletről Kenéz, délről Szirma, nyugatról Totis, északról Foznogis.
