Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tanulmányok - Kárpáti Gábor: A kereszténység és államiság Baranyában
volt. Ezeket Vátyon, Meszesen, vagy többnyire a Siklós melletti Nagyfalun tartották, különösen azért, mert Pécs városa ezek tartása alól felmentést nyert. A Pécsi Püspökség, amely országosan is kiemelkedő egyházi-igazgatási központ volt, jelentős egyházi vezetőket, püspököket adott a középkori Magyarország közéletének. Közülük csupán a legismertebbeket, legjelentősebbeket emeljük ki: 1. Bonipertus (1000-1036) az első püspök, többek között a székesegyházi iskola megalapítása fűződik nevéhez, aki Fulbert-től, Chartres püspökének segítségével könyvtárat hozott létre: „Szent és tiszteletre méltó érsekének, Bonipertnek, hívséges szolgálatait s a legfőbb pásztor áldását. Mindenekelőtt áldjuk szülédén Urat, Atyát és egyszülött Fiát, Jézus Krisztust, mi Urunkat, s a Szentlelket, a Vigasztalót, egy igazi Urat, ki mindeneket teremtett, ki Téged is, legkedveltebb Atyám, sok bölcsességgel népének tanítására kitüntetett, a szentség ékességével jó példaadásra illendően feldíszített. Ennek utána nagy köszönetét mondunk Neked, hogy ámbár érdemtelenek, meg ismeretlenek is vagyunk, üdvözletedet és kedvességedet irányunkban tanúsítandó ajándékot méltóztattál hozzánk juttatni. Ennek okából szeretetedre úgy fellelkesítettél, hogy örökös emlékezeted lelkünk mélyén örökké éljen, és legalább imádságaink gyakorta való segedelmével, ha másra képességünk nem lenne, jó voltod viszonzására igyekezzünk. Megjelentette nekünk fiunk, a Te híved, Hilduin, szeretetednek irányunkban jeles dolgait, hívségesen előadván. Hogy Priscianusainkból egyet Magadnak kívántál, mit ugyan ő által szívesen elküldünk. De bármit is kérnél a miénkből, a legnagyobb örömmel - ha lehetséges - elküldjük, de még jelenlétünket is, ha szükséged van rá, és kívánod, nekünk pedig hatalmunkban áll, a legkészségesebben Neked megadjuk. Végezetül kívánjuk, hogy mindig egészséges légy, kérvén arra is, hogy a legfőbb király fiává fogadása amaz új és dicsőséges sarjadéka, István kitűnőségének nyomatékosan tudtul add, részünkről az üdvözletei, a püspökségünkben levő kanonokok és szerzetesek minden gyülekezetének pedig hív imádságait. (Pécs ezer éve, Pécs, 1996 22-23) 2. Szent Mór (1036-1070) Hagiografia (Szentek élete) írója, az újra hatalomra kerülni akaró pogány hit elleni harc vezetője 3. Simon (1106-1134) Görögül is tudó főpap, aki latinra fordította a veszprémvölgyi apácák kolostorának alapítólevelét 4. Kalán (1188-1218) Diplomata, érsek, Dalmácia és Horvátország kormányzója. 5. Bertalan (1219-1251) Diplomata, a Jakab-hegyi kolostor építője. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend létrejöttében fontos szerepe volt. 6. Vilmos 1360-1374. Kiváló diplomata, az első magyarországi egyetem védnöke. 7. János (1459-1472): Janus Pannonius, humanista költő, diplomata. 8. Zsigmond (1473-1505). Felkészítette a megyét a török elleni védekezésre. 9. György (1505-1521) A reneszánsz építészet elterjesztője Pécsett. Titkára, Oláh Miklós a nagyszombati főiskola megalapítója így emlékezik Pécsről: „Ezután Pécs tűnik szemünkbe, várát a magas Mecsek hegy lábánál építették, annak lejtőit és csúcsát hatalmas tölgyek övezik, a pécsi püspök székhelye. Híres a Szent Péter székesegyházáról, valamint azokról az épületekről, melyeket Szatmári György, egykori itteni püspök, aki aztán esztergomi érsek lett, ez az igen kegyes és igazságos és helyes gondolkodású s hozzá még nem kis műveltséggel rendelkező férfiú emeltetett a vár nagy díszére. A templom északi oldalán van egy társas kápolna, az aranyos Szent szűznek szentelve, ebben látható Miklós, hajdani pécsi püspök sírja, aki az igaz püspök mintája volt. Oda van akasztva vezeklőöve és szőrcsuhája, melyet életében hordozott. Róla azt mondják, hogy míg napközben népét Isteni igéjével táplálta, éjszaka a szomszédos erdős hegyre kijárva vállain fát hordozott le, és a szegényeknek segített, szolgált nekik, hogy még két keze munkájával is támasztva legyen a szegényeknek, ne csak a püspökség jövedelmeivel. A vár alatt az említett hegy lábától dél felé a síkságra lenyúló sem természetes, sem mesterséges védelemmel nem rendelkezik eléggé, ám lakosságának nyájas udvariassága szempontjából sok mást maga mögött hagy, telve van kanonokságokkal és presbitériumokkal, folyója és vize szűkösen van. Van egy püspöki kert a mondott hegy északi oldalán , ahol a forrás buzog, melynek folyása a város felé haladtában mintegy negyven malmot forgat sorjában." (Oláh Miklós: Hungária (1536) Magyarországi humanisták. Bp.1982) 10. Fülöp (1521-1526) A mohácsi csata mártírja. 11. Szaniszló (1541-1548) Az utolsó püspök a török hódoltság előtt. Pécs és Magyarország történetében kiemelkedő jelentőséggel bírt az első magyar egyetem, amelyet 1367. szeptember 1-én (Jelenleg Pécs város napja!) V. Orbán pápa Viterboban hagyott jóvá.
