Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tanulmányok - Katona Győr Zsuzsa: Az első keresztények a Dél-Dunántúlon az ókeresztény temetők tükrében - Sopianae
kamra főfalán kiemelkedő helyzetben van, feltételezhetjük, hogy mégis fontos volt és mindenképpen keresztény szimbólumnak kell tekintenünk.14 Ugyancsak a vitatott az Ókeresztény mauzóleum nyugati falát díszítő / egyébként igen elmosódott „trónuson” ülő alak értelmezése is.15 Az ókeresztényeket birodalomszerte temetkezéseik, temetkezéssel kapcsolatos vallási emlékeik alapján ismerjük, mert ez az elsősorban építészeti emlékanyag maradt ránk legnagyobb számban. Ezért most a sopianaei későrómai temető kutatásának összefoglalásán és a rendelkezésre álló új adatok ismertetésén keresztül mutatjuk be az ókereszténység régészeti hagyatékát. A sopianaei temető kutatásának rövid története A pécsi későrómai temető területén található ókeresztény emlékekről szóló első említés a 18. századból való. 1716-ban került elő az első ókeresztény sírkamra a mai Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (akkoriban : Jezsuita Gimnázium) udvarán.16 Azóta Sopianae későrómai- ókeresztény temetője jól ismert a régészek és a nagyközönség előtt is. Sopianae, mint lakott római város szintén a kutatás középpontjában áll a 19. század óta. A temetőről az első Koller által 1804-ben17 közölt publikációt (amelyben az I. sz. Péter-Pál sírkamrát teszi közzé) már a múlt században több kiváló18 mű követte. A temető és a város területén végzett kutatásaikról számos tudományos és ismeretterjesztő cikkben is beszámoltak azok a kiváló kollégák, akik Sopianae területén ásatásokat folytattak.14 A 20. század első felében Szőnyi O. és Gosztonyi Gy. voltak az elsők, akik szisztematikus összefoglalót történeti áttekintést írtak a temetőről.20 Később Fülep F. a 30 éven keresztül a temető és a város területén is végzett kutatásait foglalta össze néhány nagyon fontos tanulmányban és könyvben.21 A temető területén az utóbbi két évtizedben feltárt több, mint 200 sír csak részben publikált.22 Sopianae temetője teljesen beépített belváros alatt terül el, ezért a kutatása több nehézségbe ütközik. A feltárások nagy része leletmentés és a terület túlnyomó része a beépítettség miatt a kutatás számára egyáltalán nem hozzáférhető. A régészeknek meg kell küzdeni azzal a nehézséggel is, hogy a maradványok mélyen vannak és gyakran egymástól időben távol eső ásatások eredményeit összeillesztve kell tudományos megállapításokat tenni, hiszen az egymás melletti területek ásatása között gyakran több mint száz év telik el. A város temetője A temető a Mecsek hegység déli lejtőin helyezkedik el a lakott várostól északra A 4. századi temetők gyakran találhatók a településeken kívül, de a településekhez nagyon közel.23 A mi esetünkben a temető a várostól északra található és majdnem akkora kiterjedésű, mint a polgárváros. Ezen a területen több mint egy tucat későrómai temetőépület található, amelyeknek alaprajza, funkciója is erősen különbözik egymástól, (az épületek részletes leírása megtalálható e dolgozat végén) Ezeknek egy része ma is látogatható és némely közülük elég rossz állapotban van. A sopianaei temetőre jellemző, hogy az említett temetőépületek között kisebb-nagyobb sírcsoportokat találunk. Eddig több, mint 600 sír került elő, amelyek között épített sírok, téglasírok, kővel borított sírok és egyszerű földsírok is megtalálhatók.24 A temető legutóbbi időben feltárt részletei részben publikáltak. (Pécs, Székesfehérvár/ Vörösmarty utca, Leonardo Da Vinci Street, Apáca/ Geisler E. utca) (1. ábra) de a sírok elhelyezkedését alaptérképünkön feltüntettük [a temetőrészletek publikálása a közeljövőben fog megtörténni]. A temető határait már Gosztonyi magállapította, 1939-ben.25 Újabb ásatásaink eredményeként némi új információt tudunk ehhez hozzátenni. A sírépítmények a temető különböző területein épültek fel, de a legtöbbjük a mai katedrális közvetlen közelében található: cella septichora, cella trichora, I-IX. sz. sírkamrák.26 Más épületek a mai Apáca utca északi oldalán: XIII—XV. sz. sírkamrák G/4 és G/25. sz. épített sírok. (1. ábra) A temető déli határát ugyancsak valahol a mai Apáca (korábban Geisler E. utca) utca alatt kell keresnünk, az utcát délről határoló házak alatt. Ettől délre eső területen már csak nagyon ritkán számolhatunk ókeresztény sírok előkerülésével. Az Apáca/ Geisler E. utcában egy szarkofág töredéke is előkerült másodlagos helyzetben.27 1. ábra Sopianae későrómai temető
