Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Bevezető
„kEippfSEG És ÁLLamíság Baranyában" míLLenníumí kiÁLLijÁsok pÉCSVÁRAD 2000-2001 Bevezető „A királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a második helyet.. Д. (Szt.) István király intelmei/ A kereszténység kétezer éves és a magyar államiság ezer éves ünnepe jó alkalom arra, hogy a múltat vállaló, iránta elkötelezettséget tanúsító utókor visszatekintsen, büszke legyen az eredményekre, tanuljon a hibákból és mindezt, ha lehet, a tárgyak, a képek és a szavak erejével mutassa be. Minderre a múzeumi sajátos közlési fprma, a kiállítás és a hozzákapcsolódó katalógus együtt és egyszerre alkalmas. Kiállításainkkal és katalógusunkkal célunk az, hogy a kereszténység és államiság szempontjából különösen fontos tárgyi és szellemi emlékekkel rendelkező terület helyét és szerepét bemutassuk a kereszténység megjelenésében, elterjedésében és az államalapításban. Az itt élő ember már a római korban találkozott a kereszténységgel - a Krisztus utáni 4-5. században - amelynek nyomait számos ókeresztény régészeti lelet, ill. bemutató bizonyítja Baranyában és Pécsen egyaránt. Dél-Dunántúlon a római kort követően is jelen van a kereszténység, ráadásul annak nemcsak latin rítusú nyugati, hanem a görög szertartású keleti válfaja is. Ennek igazolására egyik legjobb példa a pécsváradi altemplom 12. századból származó freskója, amely erős bizánci hatást mutat. I. (Szt.) István egyház- és államszervező tevékenységének eredményeként, a Pécsi Püspökséget az elsők között alapították 1009-ben. Hasonló a helyzet a királyi vármegyeszervezéssel is. A területen kiemelkedő jelentősége volt a bencés szerzetesrendnek, amely a hittérítésen túl a keresztény kultúra, írásbeliség, korszerű gazdálkodás elterjesztésében meghatározó szerepet játszott. A bencések egyik központja Pécsvárad volt, nem véletlen tehát, hogy millenniumi kiállításainkat a pécsváradi várban rendeztük meg. A „Kereszténység és államiság Baranyában” című millenniumi kiállítási program három részből áll. A „Baranya és a kereszténység (Kr. u. 4-14. század)” c. kiállítás alapvetően az elmúlt évtizedekben Baranyában talált, a témához kapcsolódó régészeti leletek segítségével mutatja be a Kr. u. 4-14. század főbb történéseit. „A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon” című fotókiállítás Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye románkori és koragótikus időszakának, elsősorban templomépítészeti emlékeit tárja elénk a fotóművész optikája segítségével. A „Baranya szőlő és borkultúrája” címet viselő bemutatónk a mediterrán pannon táj jellemző és Európában évszázadok óta, később a világban is méltán híressé vált gazdasági tevékenységét, annak sajátos eszközvilágát mutatja be. Katalógusunkban, amelyben muzeológiai szempontok szerint közöljük a kiállítások tárgyi anyagát, az egyes témákhoz kapcsolódó tudományos közlemények is helyet kaptak. így együtt, tehát nemcsak a látvány, hanem annak szakmai háttere is megvilágításra kerül. A „Kereszténység és államiság Baranyában” c. millenniumi program valamennyi munkatársa - muzeológus, restaurátor, fotós, grafikus, gyűjteménykezelő, kiállításrendező - nevében kívánom a kedves Látogatónak, hogy kiállításaink megtekintése után maradandó élménnyel távozzon, amelynek felidézéséhez magával viheti katalógusunkat. Pécs - Pécsvárad, 2000. április 24. (Szent György napján) ( 9/ Huszár Zoltán megyei múzeumigazgató Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága
