Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében
falában emeletmagasságban található a szentélybetekintő ablak. Az átjáró a kolostorba a toronyaljba nyílt, ma be van falazva. A templom északi oldalán helyezkedett el a kolostor, amelynek lenyomatát ma csak a torony északi falán figyelhetjük meg. A kolostor keleti szárnya emeletes volt, alsó helyiségei boltozottak, az emeletiek síkfedésűek. A régészeti kutatás nyomán ismerjük a kolostor alaprajzát. Az eddigiekből világos, hogy egy nagyméretű, impozáns kiterjedésű kolostor állott a templom északi odalán. 61. kép Egervár, egykori ferences templom, 1475-1511, átalakítva 1601 és 1785-ben Az egervári kolostortemplom teljes egészében téglából épült. Egy olyan építőműhely emelte, amely az összes építészeti részletet, díszítőelemet téglából készítette. A kolostoregyüttes építészeti formanyelve a 15. század végének magyarországi anyagával azonos, attól csak anyagában tér el. Ez a jellegű téglaépítészet tiszta formájában csak a nyugat-magyarországi főurak 15. századi építkezésein található meg. KŐRÖSHEGY - RK.TEMPLOM, VOLT FERENCES KOLOSTORTEMPLOM (SOMOGY MEGYE) Kőröshegy a legkorábbi Balaton melléki templomos helyek egyike, Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról 1082-ből van adatunk. A mezővárosi rangú településen a ferences kolostor a 16. század elején épült fel, első ismert említése 1506-ból származik. Építtetője a birtokos Báthoriakban kereshető. A templom kőből faragott részletei, nyugati és északi kapuja, ablakainak kőrácsai, a hajó boltozatának indításai egyaránt a 16. század eleji építésre vallanak. A templom egyhajós, a hajónál valamivel keskenyebb és sokszögzáródású szentéllyel, a szentély északi oldalán toronnyal épült. Hajója és szentélye egyaránt három-három boltszakaszos, a szakaszoknak megfelelő külső támpillérekkel, azok között nagyméretű, csúcsíves és mérműves ablakokkal, simára vakolt homlokzatokkal. Hajója felett háromszakaszos, bordás keresztboltozat, szentélyét fiókos dongaboltozat fedi. Tornyán, amely teljesen dísztelen egyszerű gúlasisak van. A templomtól északra, a plébánia udvarán és kertjében 1966-67-ben feltárták az elpusztult kolostor alapfalait, de visszatemették. A török kori pusztítások után az addig romos templomot 1746-ban Széchenyi Antal állíttatta helyre, 1757- ben és 1786-ban tovább alakították. 1906-ban a MOB Sztehlo Ottóval restauráltatta. Ennek emléke a boltozatok ma látható, de az eredetinek semmiképpen meg nem felelő kiépítése, a torony mellé épített csigalépcsőtorony és a déli kapu. Nyugati homlokzatán csúcsíves pálcatagos kapu feletti halhólyagmintás kerekablak. ANDOCS, RK. TEMPLOM (SOMOGY MEGYE) 1208-1290. között a Győr nemzetség Óvári-Kéméndi ágának birtokában volt. az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben plébániája már szerepel. A templom szentélye 1520-ban készült. 1550. után két jezsuita misszionárius lelkészkedett itt 1686-ig, amikor a rend elöljárósága Pécsre helyezte őket és az andocsi szentély - híres búcsújáró hely - 1716-ig gondviselő nélkül állott. 17lóban Volkra Ottó veszprémi püspök a ferenceseket telepítette Andocsra. Kolostort építtetett nekik és megbízta őket a plébánia vezetésével is. A szentélyhez kapcsolt templom 1742-ben készült el. Andocs község főterén áll a mai napig is jelentős búcsújáróhely, a ferences templom és zárda. A templom egyetlen barokk sisakos homlokzat előtti toronnyal, barokk hajóval található, ehhez csatlakozik a gótikus szentély. A három szakaszos hajó barokk, a keskeny és alacsonyabb gótikus szentély a nyolcszög három oldalával zárul és támpilléres, a szentély boltozata hajlított bordákkal, igen szép későgótikus teret alkot. A szentélyből északra, a sekrestyébe nyíló ajtónak reneszánsz kőkerete van, tojássoros főpárkánnyal és a képszéken ágas-leveles címerrel. A templom igen szép barokk berendezéssel rendelkezik: értékes oltárokkal, a szentélyben 1744-ből való stallummal, figurális szószékkel. A kegyszobor - Mária a gyermek Jézussal - melletta Szent Katalin és Szent Dorottya gótikus faszobra 1520-ból való. A templom északi oldalán áll a barokk kolostor, melynek elrendezése hűen tükrözi a ferencesek funkcionális igényeit. 43. kép Andocs, egykori ferences templom szentélye (15. század). A templomhajót 1743-67-ben építették.
