Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)

Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében

A falu közepén, templomkertben áll a téglából épült templom. Egyhajós, támpilléres, a szentély nyújtott, sok­­szögzáródású és szintén támpilléres, északi oldalán ba­rokk sekrestyével. A hajó nyugati végében barokk to­rony áll. A szentély déli fala a 13. század eleji templom déli hajófalával azonos, félköríves rézsűs ablakkal, fog­soros párkánnyal. A gótikus bővítés a 14. század első fe­lében készült, ezt bővíttette nyugat felé 1517-ben Gerge­­laki Buzlay Mózes, aki a szentély északi falába reneszánsz domborművet helyezett. A falu 1325-ben a Pakolcsai /Raholcai?/ család birtoká­ban volt, templomát 1333-ban a pápai tizedjegyzék em­líti. A török időkben romossá vált templomot 1740-ben építették újjá, nyugati tornya 1750-ben készült. Műemlé­ki restaurálása 1972-ben készült. Ferences templomok, kolostorok KESZTHELY - EGYKORI FERENCES TEMPLOM (ZALA MEGYE) A középkorban a város több várból, településből álló birtokrendszer gazdasági központja, 1346-tól 1397-ig a Lackfi család tulajdonában volt. A kerekegyházi Lackfi­­ak az Anjou kor legvagyonosabb, legbefolyásosabb fő­nemesei voltak. A keszthelyi ferences templomot alapító II. Lackfi István - előbb horvát bán, majd erdélyi vajda - a királyi seregek fővezére, főlovászmester volt. A Keszthelyre betelepült ferencesek először elfoglalták az un. Szent Lőrinc kápolnát, majd ennek helyén kezd­ték el építeni nagyobb méretű templomukat a rend litur­giái szabályai szerint, 1386-ban. A templom rövid meg­szakítással, két részletben épült fel. A szentély és a sekrestye a korai, míg a templomhajó a későbbi perió­dusban épült. E két építési periódus váltásának nyomai ma is észlelhetők: a szentély és a templomhajó falpillérei eltérőek, csakúgy, mint a boltozat rendszere és a külön­böző bordaprofilok. A kolostor és temploma a török hódoltság 16. századi terjeszkedése következtében 1560. körül a végvárak so­rába került. Ahogyan Guilio Turco olasz hadmérnök 1569-ben készült rajzán látható, palánkfalakkal és széles árokkal vették körül. A templomot raktárnak használták. A törökök kiűzése után 1720-ban visszajöttek a ference­sek és 1723-ban megkezdték a templom helyreállítását. Az 1740-es években Festetics Kristóf gazdag barokk berendezést készíttetett bele, főoltárát uradalmi építészé­vel Hofstädter Kristóffal terveztette. Ebben a barokkban felszerelt állapotban állt a templom a múlt század végéig. BALATONSZEMES, RK.TEMPLOM (SOMOGY MEGYE) Közben 1788-ban П. József feloszlatta a ferences rendet is, így ők végleg elhagyták a keszthelyi kolostort, ame­lyet Festetics György a premontrei rendnek engedett át, a templom pedig a város plébániatemploma lett. 1878- ban Geisel Mór nagykanizsai építész tervei szerint a nyugati homlokzat elé építették a neogót tornyot, 1896- ban megkezdték romantikus átalakítását. Tervezője Schulek Frigyes felügyelete mellett Sztehló Ottó MOB építész volt. A restaurálás során eltávolították a teljes ba­rokk berendezést és helyébe gótizáló újat építettek, átala­kították a déli barokk kápolnát. Lackfi István sírkövét is eltávolították a szentélyből és a külső homlokzaton he­lyezték el. Az ablakokba Róth Miksa tervei alapján szí­nes üvegfestmények kerültek és az egész templombelsőt kifestették. Az 1974-ben megindult belső kutatómunka nyomán az 1980-as évek elejére készült el a templom legújabb, szakszerű helyreállítása. A szentélyben párat­lan gazdagságú és értékű 14. századi freskóciklus került feltárásra és bemutatásra. A keletek templom három részből áll: a neogót, 19. szá­zadi toronyból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengő, sekrestye, délről a Szent Anna ká­polna simul. Külső homlokzatait gótikus támpillérek ta­golják, közeikben mérműves ablakokkal. A diadalív vonalában, a déli homlokzaton gótikus lép­csőtorony áll, amelyen az egykori szentélyrekesztő felső szintjére lehetett feljutni. Guilio Turco 1569-es rajzán négy pillért jelöl itt, a falkutatás pedig feltárta a templom­hajóban az I. emelet magasságában nyíló, a gótikus szentélyrekesztőre vezető ajtót. A hosszú templomhajó­ban gyülekező híveket a szentélytől egy szentélyrekesz­tő választotta el. A szentélyrekesztő alapfalait a Festetics kripta építésekor bontották el. A szentélyben feltárt gótikus betekintő nyílások igazol­ják, hogy az eredeti templomtorony a szentély mellett az északi oldalon állt. A szentély három boltmezőre oszlik, az egyes mezőket keresztboltozat fedi. A boltozattartó fa­loszlopok az övpárkány felett gyámokban végződnek. A szentélyben feltárt freskók készíttetőjéről a következőket kell tudnunk. Mint már szó volt róla 1346-ban Nagy La­jos király, a nápolyi hadjárat előkészülte során a királyi seregek fővezérének, Lackfi István fólovászmestemek és erdélyi vajdának adományozta Keszthely városát. A Lackfiak - vagyis kerekegyházi Lack székely ispán fiai és leszármazottjai - az Anjou-kor legvagyonosabb és legtöbbet foglalkoztatott főnemesei voltak. Lackfi István Nagy Lajos halála után is az Anjou párt híve volt. 1385- 1387-ben nádor, ekkor építteti a ferencesek számára a mai templom szentélyét és sekrestyéjét. A szentély egy­ben Lackfi nádor kegyúri temploma és sírhelye. 1386- ban pompás freskókkal öltözteti fel a teljes szentélyt. Bár

Next

/
Oldalképek
Tartalom