Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében
BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ, RK. FERENCES TEMPLOM (ZALA MEGYE) A község közepén, szigetszerű magaslaton emelkedik a hajdani ferences rendházzal összekapcsolt hatalmas barokk templom, melynek keleti végében apró román kori kápolna áll. A falut és Szent László tiszteletére szentelt templomát 1270-ben említi okleveles adat először. A török időkben a falu elnéptelenedett, a templomot sűrű bozót takarta és ez mentette meg. A 17. században remeték gondozták. Tőlük vették át a ferencesek, akik 1714-ben új, nagyméretű barokk templom és kolostor építésébe kezdtek. Az 1743-ban történt felszenteléskor az új templom kapta a Szent László titulust, míg a búcsújáró kápolnának meghagyott román templomot Szűz Mária tiszteletére avatták fel, benne egy szép Mária szoborral. A félköríves szentélyű román templomot szinte teljes épségben meghagyta a barokk építész, csupán a nyugati falába nyitottak a barokk templomba átvezető ajtót, amely fölé konzolokon nyugvó íves barokk kórust emeltek. Északi falának fülkéje, kettős tagolású diadalíve épségben megmaradt. Külsején is épségben láthatjuk e későromán téglatemplomok jellemző díszítéseit: a téglából alakított harmonikus párkány-lizéna-lábazat rendszert, a déli oldalon a lizénák között elhelyezett három félköríves román ablakot, az ívsoros párkányt körben és az elfalazással kiemelt déli félköríves kaput. 55 . kép Búcsúszentlászló, egykori ferences kegytemplom szentélye (13. század) A templomhajó a 18. században épült Becsehely község részét alkotó Pola falu közepén egy kis dombon emelkedik a 13.század közepe táján épült téglatemplom, Mindszentek tiszteletére szentelve. A román kori templom hajója négyszögű, a szentély félköríves. A barokk átalakítások nyugat felé növelték tömegét, nyugati végébe kis méretű tornyot is építve. A román kori hajót és szentélyt itt is szabályos ritmusban elhelyezett lizénák díszítik, melyeket egyszerű falszalagokból alkotott párkány és lábazat keretez. A keleti oromfalon ívsoros párkányt látunk, középen keresztalakú nyílással. A déli oldalon nyílik az egyszerű, téglából alakított félköríves bélletes román kapu. Belül a déli falban kettő, a szentély déli falában egy csúcsíves fülke van, a hajót a szentélytől diadalív választja el. A becsehely-polai templom szoros építészeti összefüggésben van a búcsúszentlászlói kápolnával, méreteit, díszítőrendszerét tekintve egymás variánsai. Pola falut 1273-ban említik először, ekkor Péter comes birtoka volt. A 6. század közepéig a Polai család a falu ura. A templomot 1355-ben említik, a török utáni romos állapotából 1790. körül állították helyre, déli oldalához 1965-ben ormótlan sekrestyét építettek. DOBRONHEGY, RK. KÁPOLNA (ZALA MEGYE) A kápolna alacsony dombon áll, falutól távol, elhagyott temetőben, szép környezetben. Téglából épült a 13. század második felében. Egyhajós, félköríves szentéllyel, a nyugati homlokzaton téglalap formájú toronnyal. A szentély keleti ablaka román kori, a hajó két ablaka barokk. A szentély félkupola-boltozattal fedett, a hajó boltozata későbarokk. A hajófalakat kis méretű csúcsíves, félköralaprajzú fülkék díszítik. A dobronhegyi kápolna az egyik legkisebb a tárgyalandó későromán téglatemplomok között. A négyzetes hajó belső mérete 4x4 m., ami egy közepes méretű szobának felel meg. Ilyen kis méret ellenére minden lényeges elemmel rendelkezik: nyugaton tornya van, ehhez kisebb tömegű hajó és szentély tartozik. 1271-ben Erzsébet királyné addig királynéi birtok Dobron falut a Nádasdi család ősének, Itemér fia Imrének adta. 1366-ban említik a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomot, amelyet a faluval együtt 1600-ban felégettek a törökök. 1745. előtt restaurálták a templomot és Szent Ilona tiszteletére szentelték. A falu máshová települt, ezért a templom magányosan áll. BECSEHELY - POLA. RK.TEMPLOM (ZALA MEGYE)
