Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében
resztház nélküli bazilika volt, három, egyvonalban záródó félköríves apszissal. A síkfedésű hajót téglalapalakú pillérek választották el egymástól. Nyugati homlokzatán toronypár emelkedik, amely belül pillérpáron nyugszik és az emeleti szinten karzatot alkot. E karzatra a tornyok nyugati falában vezet fel a lépcső. Ez a toronypárral kombinált nyugati karzat rendkívül jellemző a nemzetségi monostortemplomokra. Kapomakon figyelhetjük meg a legkorábban, mert ez az egyik legelső, többé-kevésbé fennmaradt emlékünk e templomtípusból. MADOCSA REFORMÁTUS TEMPLOM (TOLNA MEGYE) A Madocsa és a Bikács nemzetség I. Farkastól származó ágának birtokában volt és e nemzetség alapította a Szent Miklós tiszteletére szentelt bencés apátságot, a 12. század végén, vagy a 13. század elején. írott forrásban először 1343-ban szerepel az apátság. Egy 1474-ben kelt oklevél szerint a bencések ekkor már elhagyták a monostort, más adat szerint a falu még 1511-ben is a Szent Miklós apátság birtokában volt. A monostor temploma háromhajós, nyugati toronypáros épület volt, feltehetően három félköríves apszissal. A két román kori toronyból egy áll, román rézsűablakokkal. E toronyhoz építették hozzá 1806-ban a mai későbarokk templomot. 1975-ben a vízcsőfektetéskor mészkőből rakott vastag falakat találtak. Az elvégzett leletmentés a háromhajós apátsági templom északi főfalát és a monostorépületek egy részét hozta felszínre, amelyeket vissza kellett temetni. A mai református templom torony és hajócsatlakozásánál látható egy románkori faragvány részlete. TŰRJE - VOLT PREMONTREI PRÉPOSTSÁGI TEMPLOM (ZALA MEGYE) 52. kép Tűrje, az egykori prépostsági templom belseje. (13. század) A Tűrje nembeli Dénes bán, akit későbbi lakóhelyéről szentgrótinak is neveztek, alapította Türjén a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt premontrei prépostságot. Az alapítás 1234 előtt történt, hiszen a prépostság első említése egy 1234-ben készített vizitációs jegyzőkönyvből származik, melyből az is kiderül, hogy a csornai prépostság filiája volt. 1260-ban IV. Sándor pápa kiváltságlevélben erősítette meg a prépostság önállóságát. A konvent a 14. század közepéig hiteleshelyként működött. A prépostsági templom téglából épült. A háromhajós, háromapszisos alaprajz a főszentély elé épített szentélynégyzettel bővült. A 18. századi átépítéskor a főszentélynek új lezárást építettek, így annak eredeti végződését csak ásatással lehetne megállapítani. A mellékszentélyek félkörívesen záródtak, ennek indítása az északi mellékszentélynél megmaradt a 18. századi bontás után, amikor a diadalív vonalában elfalazták az elbontott mellékszentélyeket. A templomhajó bazilikális elrendezésű és két pillérpárral három boltszakaszra osztott. Ez egyéni vonás, mert egy boltszakasszal rövidebb, mint a vele egykorú magyar nemzetségi monostortemplomok /Lébény, Ják/. Két karcsú torony emelkedik a nyugati homlokzaton, amelyek között belül itt is a tornyokkal kombinált karzat feszül. A karzatra az északi torony falában vezet fel a lépcső. Ennek ajtaja eredetileg a karzataljban volt és az 1920-21-ben Lux Kálmán által vezetett restauráláskor került a nyugati homlokzatra. Lux Kálmán a barokk köntös alól feltárta az eredeti ablaknyílásokat, letisztíttatta a szépen rakott téglafelületet. A kéttornyos, kevés nyílású nyugati homlokzat egyszerűségével egyenértékű a sokkal díszesebb, kőből épült monostorok templomának nyugati homlokzatával. A templombelsőben a főhajó magasba szökő bordás keresztboltozata eredeti. A bordás boltozat, valamint az árkádívek csúcsívesek, az elválasztó pillérek nyolcszögűek. A boltívek a pillér törzséből, a nyolcszög négy oldalán kiugró, háromnegyed hengeralakú gyámokra támaszkodnak. A gyámoszlopok díszes fejezetűek, díszítésük és a gyámkő ornamentikája koszorú gyanánt veszi körül az oszlop minden oldalát. Ez türjei sajátosság. A faragványok formakincse szorosan kapcsolódik a pannonhalmi kerengőhöz és a zsámbéki templom faragványaihoz és felfedezhető az alsó-ausztriai ciszterci apátságok kőfaragványainak hatása is. A templombelső szinte teljesen hiteles eredetiségében megmaradt. A vakolatok alól középkori falképek kerültek elő. Napjainkban is folyik a Szent László legendát ábrázoló képsorok restaurálása. Megmaradt - másodlagos helyen - egy 1478-ból származó gótikus pasztofórium. A török időkben a prépostságot várrá alakították, a szerzetesek elmenekültek. A megrongálódott templomot 1741-ben restaurálták, 1762-ben alakították át a szentélyt. A hajó
