Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)

Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében

bök a maradványokból barokk templomot építettek, mely 1903-ig, a mai neogót templom építéséig fennállott. Az első magyar ciszterci apátsági templom alapjait az 1994-96 között régészeti kutatás tárta fel, a neogót templomtól északra a templomkertben, illetve a mellette lévő parkban. Téglából épült, háromhajós, keresztházas épület volt, a keresztházban két-két kápolnával mindkét oldalon, egyeneszáródású főszentéllyel, a hajóban négyszögű pillérekkel. A főszentély csak 2 méterrel emelkedik ki a kereszthajó falaiból és mélyen benyúlik a keresztházba, ahol a diadalív pillérei is előkerültek. A déli keresztházban maradt meg legépebben a koragótikus téglapadló. A négyzetes téglák egyik fajtáján szarvast látunk, a másik típuson egyszarvút mintáztak. A feltárt alapból romkert készül.

Magánegyházak

Már all. században megjelentek a templomok építtetői körében, a király és az egyházi testületek mellett, a világi építtetők, a gazdag főnemesek. A német Eigenkirche mintájára magánegyházak, magánkolostorok épültek. A földesúr saját birtokán alapított egyházat vagy kolostort, amelyet tartozékaival együtt saját tulajdonának tekintett, így átörökíthette és elidegeníthette azt a nemzetség vagy család jogának tiszteletben tartása mellett. A papot a földesúr maga helyezte javadalmába és le is válthatta, a püspököt csak a pap felszentelése és a visitátio illette meg.

KAPOSSZENTJAKAB - BENCÉS APÁTSÁG ROMJAI (SOMOGY MEGYE)

A közigazgatásilag ma Kaposvárhoz tartozó középkori Zselicszentjakab bencés kolostora a város délkeleti határában húzódó dombhátak egyikén állott. Maradványait 1960-66 között régészeti feltárás hozta felszínre.

Az egyik legkorábbi magánkolostorunkat 1061-ben alapította a Győr nemzetségbeli Győr fia Ottó ispán. Szent Jakab apostol hegyén, ott, ahol korábban már állott egy, a régisége miatt elpusztult templom. A középkor folyamán sok további oklevél foglalkozott, elsősorban a kolostor és a kegyurak közötti vitás kérdésekkel. Egy 16. századi adat utal a kolostor melletti plébániára és török kori forrásból tudjuk, hogy ekkor már erődítve volt és a törökök elfoglalták. Pusztulása is ekkor kezdődött.

A domb északi részén a 13-14. század fordulóján épített, különálló, nyolcszögű kápolna került feltárásra és ez azonos az 1529-ben említett plébánia templommal.

A domb déli részén láthatjuk a kolostoregyüttes maradványait. A legkorábbi rész az alapítás idején épített templom, bonyolult elrendezésű alaprajzzal, amely a hosszanti és centrális térelrendezés kombinációja. A főhajó félkörívesen kiugró apszisban végződik, a főhajóhoz igen keskeny oldalhajók tartoznak, melyekhez kétoldalt, a hajó teljes hosszábban karzatlépcső alapozások és egyéb választó elemek csatlakoznak és az oldalkarzatokra való feljutást szolgálták. A templombelsőt az apszis két szélének folytatásában tagoló 4-4 oszlop erős kőalapra támaszkodott. A hazai építészettörténetben társtalan alaprajzú templom analógiáit bizánci területen kereshetjük. Az első templomot a 14-15. század fordulóján gótikus stílusban átalakították és ugyanekkor építették a szabályos elrendezésű kolostort, a korábbi helyén. A korai templom rendkívül érdekes palmettás eredeti faragványainak analógiáit egyrészt bizánci területen találjuk, másrészt számos szállal kapcsolódnak a korabeli szekszárdi, visegrádi faragványokhoz.

Nemzetségi monostorok

A 12. század második felében a pápaság kidolgoztatta a földbirtokosok egyházaik feletti joghatóságát szabályozó patronátus intézményét. A magánegyházakat egyházi joghatóság alá vonták, az alapítóknak kegyúri jogokat biztosítottak. Ennek nyomán általánossá váltak a nemzetségi monostorok, melyeket egy-egy előkelő úr vagy család építtetett temetkezőhelyül és azért, hogy a szerzetesek a család /nemzetség/ lelki üdvéért imádkozzanak. Kislétszámú monostorok voltak, amelyek nagybirtok gazdasági központjában épültek.

NAGYKAPORNAK - VOLT BENCÉS APÁTSÁG TEMPLOMA (ZALA MEGYE)

Minden bizonnyal a Kadar nemzetség alapította 1150 körül a Szent Megváltónak szentelt Kapornaki Bencés Apátságot. Első ismert kegyura a Kadar nembeli György, akiről a kegyuraság Márton nevű fiára szállt. Ezzel a Mártonnal kihalt a Kadar nemzetség és így a kegyúri jog III. Béla királyra háramlott, aki azt 1196- ban Wolfer fia Hencre hagyta, kárpótlásul az általa elvett küsseni2 apátságért. A kapornaki apátság kegyurai egészen az 1330-as évekig Wolfer leszármazottjai, a Németújvári /Kőszegi/ grófok voltak. A monostor nagyságát jelzi, hogy 1217-ben itt tartották a rendi káptalant. Konventje hiteleshelyi tevékenységet folytatott. 1560 körül erődítették, megszűnt a bencés konvent és Kapornak a török elleni végvárrá alakult. E vár alaprajzát Guilo Turco olasz hadmérnök 1570-ben készített rajzáról ismerjük, amely jó képet ad a templomról és monostorról. A török idők után, 1734-1779 között, több periódusban állították helyre, barokk stílusban. Az eredeti három hajó helyett egyetlen új hajót építettek. Az utóbbi években történt külső helyreállítása alkalmat adott kisebb kutatásra és ennek nyomán többet tudunk a 12. századi templomról. Három hajós, ke-