Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)

A magyarországi bronzkor fémművessége - Rézkori hagyományok és a bronzkori technika kezdetei (Ecsedy I.)

se után részben összeolvasztásra, tőleg azonban összekovácsolásra volt szükség, ezeknek a folyamatoknak a régészeti emlékei pedig nem nagyon lelhetők fel. Nehezebben érthető, hogy a súlyos rézcsákányokat készítő rézkori mesterek eszközei sem ismertek. Mivel a rézkori ékszerek a késői újkőkori formákat követik, valószínűleg számolhatunk a jövőben néhány kezdetleges újkőkori öntőtégely előkérniésével, és várhatóan elő fognak kerülni a korai rézkor fémműves eszközei is. Ennek az anyagnak a hiányát talán annak tulajdoníthatjuk, hogy az eszközök (öntőformák, tégelyek) csak egyszer voltak használhatók, és rossz megtartású., nehezen felismerhető töredékeik eddig elkerülték az ásatok figyelmét. Az eddig ismert legkorábbi, régészetileg egyértelműen azonosítható fémműves eszköz egy jellegzetes öntőtégely, amely a késői rézkor elejére, vagyis a Kr.e. negyedik évezred közepére datálható (15. kép). Valószínű, hogy ennek a tégelytípusnak az elterjedése az alpesi fémnuívességi kör kialakulásával kapcsolatos. Ide tartozik a fémben egyébként elég szegény badeni kultúra metallurgiája is. A kelet-balkáni, kárpát-vidéki zóna fémművességi központjainak lehanyatlása után megnövekedett az alpi régió jelentősége. Az említett, tipológiailag azonos, durva kivitelű, vastagfalú öntőtégelyek részben a badeni kultúrát közvetlenül megelőző korszak lelőhelyein (Mondsee, Makotrasy, Zalavár, Bak), részben a korai badeni telepeken (Lánycsók, Zók, Slepcany) kerültek elő. Az egységes fémművességi kör tehát két kultúra időszakát foglalja magába. Ennek a fémművességnek a termékei (nyakperec, diadém, tőr) jól megkülönböztethetőek a „klasszikus" rézkori bod15. kép: Késő rézkori olvasztótégelyek. rogkeresztúri kultúra termékeitől, és vegyi összetételük is eltérő, mivel a réz mellett több-kevesebb arzént is tartalmaznak. Ami a badeni kultúrát illeti, ennek fémművessége elszigeteltnek, kis termelékenységűnek tűnik. Valószínű kapcsolatát az Alpok vidékével jelzi az is, hogy leletei főleg a Dunántúlon és innen nyugatra kerültek elő. A rézleletek kis száma alapján nemigen gondolhatunk arra, hogy a késő rézkori fémművesség szerepet játszott a vucedoli, már korai bronzkori metallurgia kialakításában. Mindazonáltal nem helyezkedhetünk teljesen tagadó álláspontra ebben a kérdésben, hiszen éppen a fémtárgyak arzéntartalma