Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)
A bronzkor Magyarországon - A középső bronzkor: a virágkor (Kovács T.)
8. kép: A füzesabonyi kultúra késői szakaszának : edényformái. szárnyalták Közép-Európa egykori lakóinak életnívóját. Ezt elősegítette az is, hogy a közvetítő kereskedelemnek a Pontus-vidékről ill. Dél-Balkánról induló, Európát átszelő útvonalai közül néhány a Kárpát-medencén keresztül vezetett. Az ezt kihasználó vezető réteg megerősödött hatalmi helyzetének bizonyítéka a kiemelkedő személyek, családok kezében felhalmozódott értékek, a Hajdúsámson-Apa-, valamint az ezeknél fiatalabb Koszider-típusú bronz- és aranykincsek (1. és 21. kép, 13. és 15. tábla). A késő bronzkor hajnala A Kárpát-medencét és Közép-Európa jelentős részét hosszú időn át ért balkáni, délkelet-európai hatásokat követően, valamikor a Kr.e. 2. évezred közepe táján, a meghatározó erejű változások súlypontja mindinkább Közép-Európa nyugati felébe tevődött át. Itt, a régészeti kutatás által ténylegesen még fel nem derített átalakulási folyamat eredményeként, főbb vonásaiban azonos kulturális substratum jött létre a halomsíros kultúra mintegy két- két és fél évszázadot felölelő időszakában. Ekkor a Rajnától a Tiszáig húzódó hatalmas terület — eredetét tekintve sokgyökerű — lakosságát a gazdasági-politikai érdekközösség fogta össze, s ez többé-kevésbé hasonló életmód kialakulásához vezetett. A jellegzetes temetkezései után halomsíros kultúrának nevezett népesség-konglomerátum számos területi egysége különíthető el. Ezek egyike a Kárpátok-vidéki halomsíros kultúra, amely a Kárpát-medence nagy részét birtokolta. A korszak három időrendi szakaszra bontható, ám közöttük nincsenek éles határvonalak. A kialakulási terület még nehezen körvonalazható, de legvalószínűbben a korábbi uneticei (aunjetitzi) kultúra, valamint a Vetefov kultúra területén kereshető. Ugyancsak kérdéses az is, hogy melyek voltak a korábbi status quo-t megingató változások kiváltó okai. Szerepe lehetett egyes subrégiók eltérő „fejlődési ütemének", hiszen ez egyrészt az adott közösségekben a társadalmi differenciálódás elmélyüléséhez vezetett, másrészt módosította közeli-távoli vidékek lakosságának egymás közötti hatalmi viszonyát. Befolyásoló tényező lehetett az évezred közepén történt klímaváltozás is. A hűvösebbre, csapadékosabbra fordult időjárás az állattartó-földművelő népcsoportok számára teremtett kedvezőbb körülményeket. Nem lehet véletlen, hogy ez a gazdálkodási mód vált általánossá a halomsíros kultúra idején.
