Haraszty László: A Janus Pannonius Múzeum madártojás- és fészekgyűjteményének katalógusa (Pécs, 2012)
Bevezetés - A Janus Pannonius Múzeum tojás- és fészekgyűjteményeiről
Bevezetés Bevezetés A Janus Pannonius Múzeumban található Agárdi Ede, Horváth Lajos és Vándor Tamás tojásgyűjteménye, ill. Agárdi Ede fészekgyűjteménye. Mindezeken kívül a gyűjtemény része még néhány fészek és fészekalj - Szalafai István és Tóth Attila gyűjtései -, melyek külön kerülnek bemutatásra. Mindeddig egyik gyűjtemény sem került felülvizsgálatra, ill. nem állt rendelkezésre katalógusuk, így azok nem voltak a tudományos közönség számára elérhetőek. A Magyarországon található tojásgyűjteményekben mindösszesen kereken 16 000 fészekalj található. A gyűjtemények többsége - 3 kivételével - közgyűjteményben van elhelyezve, ugyanakkor egészen a közelmúltig csak kettőnek készült el a katalógusa. A néhány évvel ezelőtt megkezdett feldolgozás részeként került sor a fent említett három gyűjtemény revíziójára és katalógusának elkészítésére. A XIX. század végén kezdődő madártojás gyűjtés akkor még a megismerést szolgálta. A XX. század közepétől azonban, de különösen az 1960-as évektől, már mind a tudomány, mind a természetvédelem köreiben ellenzett tevékenységgé vált a tojásgyűjtés. Magyarországon is ebben az időszakban fejezték be gyűjteményeik gyarapítását azok összeállítói. A gyűjteményekből már eddig is nagyon értékes faunisztikai adatok kerültek elő. Valamennyi gyűjtemény feldolgozása után azonban, több, mára már Magyarországról kipusztult faj pl. kövirigó (Monticola saxatilis), kerti sármány (Emberiza hortulana), egykori elterjedési és állományviszonyairól nyerhetünk pontos, a jelenlegi ismereteinket alaposan felülíró képet. A gyűjteményekben található tojások alaki tulajdonságaik, faunisztikai adataikon túlmenően számos további vizsgálathoz nyújthatnak segítséget, ezért is szükséges azok feldolgozása és közreadása. Mivel ma már szinte valamennyi fészkelő madarunk természetvédelmi oltalom 7
