Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból - A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai (Pécs, 1999)
dás, hogy Mária Terézia ölében nyugtatott, könyvet tartó kezeit szinte egy az egyben a Windischgrätz hercegnőt ábrázoló képről veszi át, kicsit kevésbé kidolgozva. 1 Maria Theresia und Ihre Zeit, Schönbrunn, 1980. p. 197-198. ill. 33, 03 15. Mária Krisztina hercegnő (1742-1798) Mária Terézia császárnő halála előtt, 1780 akvarell, pergamen, 130x65 mm Mária Teréziát életének vége felé, gyászruhában, asztalnál ülve, imádságos könyve mellett imádkozás közben ábrázolja a miniatűr. A császárnő arca még mindig idézi Ducreux portréját, a gyászruhán kívül semmi nem utal a közelgő halálra. A szobabelső terében alig érzékelhető tónusokkal festett szárnyas angyalok lebegnek. A képecske minden idealizáló ügyetlensége mellett Mária Krisztina munkáival mutat rokonságot. 16. Bécsi udvari festő, 18. század Mária Anna császári hercegnő (1718-1744), mint az Angyali üdvözlet Máriája, 1744 akvarell, pergamen, 133x67 mm hátoldalán felirat „Schwester marianne” A rövid életű hercegnőt halálának évében házasságkötése után ábrázolja képünk. Az újdonsült feleség gyermekáldásért imádkozik, s fohászai végén, mint Szűz Mária égi jeleket remél. A gyermeknevelésre készülő hercegnő még ebben az esztendőben halott gyermeket szült és elhunyt. A kép ikonográfiái értelemben szokványos, formai megoldásai a Meytens műhely közelében működött udvari festőt engednek feltételezni. 17. Művészkedő udvari arisztokrata, 18. század II. Lipót császár (1747-1792), mint Szt. Lipót, 1780 körül akvarell, tempera, pergamen, 131x72 mm jelzés jobbra lent, olvashatatlan lernte. Es ist vorstellbar, daß Maria Christine Werke von Weikert zu Gesicht bekam, (etwa gab es auch ein uns unbekanntes Bild, das sie vielleicht kopierte), eventuell konnte ihr während der Jahre, die der Maler zwischen 1766 und 68 im Hof verbrachte, auch in der Malkunst Unterricht erteilen. 14. Herzogin Maria Christine (1742-1798) Maria Theresia als Witwe, um 1770 Aquarell, Pergament, 112x71 mm Rückseitig nachträglich (1780) angebrachte französische Inschrift Nach dem Tod des im Jahre 1765 verschiedenen Kaisers Franz I. war die Hofmalerei bestrebt, die Trauer der verwitweten Kaiserin in der Themenwahl zu widerspiegeln und zu verkünden. Auf interessante Weise gelang dies am meisten durch ein Porträt mit Lächeln. Auf dem von Joseph Ducreux 1769 über Maria Theresia angefertigten Bildnis verkündet ausschließlich das Trauerkleid den Kummer, denn die Kaiserin macht den Eindruck einer etwas pausbäckigen und gutgelaunten Dame.' Dieses Bild diente auch der Tochter Maria Christine bei der Anfertigung ihrer Miniatur. Auffallend ist jedoch die angewandte Aushilfelösung, dajl die auf dem Schoß ruhenden und ein Buch haltenden Hände von Maria Theresia eindeutig dem Bild über Herzogin Windischgrätz entnommen werden, wenn auch etwas weniger ausgearbeitet. ' Maria Theresia und ihre Zeit, Schönbrunn, 1980, p. 197-198, Illustration 33, 03 15. Herzogin Maria Christine (1742-1798) Kaiserin Maria Theresia vor ihrem Tod, 1780 Aquarell, Pergament, 130x65 mm Die Miniatur stellt Maria Theresia gegen Ende ihres Lehens im Trauerkleid, an einem Tisch sitzend, neben einem Gebetbuch beim Beten dar. Das Gesicht der Kaiserin trägt immer noch Züge des Porträts von Ducreux, außer dem Trauerkleid deutet nichts auf den nahenden Tod. Im Innenraum des Gemaches schweben - mit kaum merkbarer Tönung - geflügelte Engel. Das Bildchen weist trotz aller idealisierender Unbeholfenheit Verwandtschaft mit den Arbeiten von Maria Christine auf. 16. Wiener Hofmaler, 18. Jahrhundert Herzogin Maria Anna (1718-1744) als Maria des Englischen Grusses, 1744 Aquarell, Pergament, 133x67 mm Rückseitige Inschrift: “schwester marianne”
