Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból - A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai (Pécs, 1999)
Ennek az Európában általános, de a bécsi udvarban különösen elterjedt szokásnak - a személyes használatra szánt képecskék készíttetésének, sőt saját kezű készítésének, szeretetének, tiszteletének, ajándékozásának, gyűjtésének, használatának - erős igényét tükrözik a Janus Pannonius Múzeumba került miniatűrök. A képecskék egy része feltehetően Mária Terézia, I. Ferenc és leányuk, Mária Krisztina személyes használatú darabjai lehettek. Ezt látszik igazolni néhány ábrázolat és a hozzájuk kapcsolódó feliratok, ahogyan azt a Lotharingiai Károly, mint Mattai Szt. János c. kép hátoldalán (7. sz. kép) is olvashatjuk I. Ferenc császár kézírásával, csupa kisbetűvel: „károly herceg az én kedves testvérem”. tWUA t Á A T\iA Hí & ]f\ * folt« De a Mária Terézia ifjú hercegnőt a könyvtárban ábrázoló miniatűr hátoldalán olvasható szűkszavú közlés is árulkodó (4. sz. kép). A császári család tagjainak érzelmi kapcsolataira világít rá Mária Krisztina feljegyzése szeretett sógornője, Izabella és gyermeke kettős arcképének hátoldalán. Izabella férjének, II. Józsefnek féltékenységét is fölkeltő legendás asszonybarátság szép dokumentuma a korán elhunyt sógornőről készített néhány érzelmes portré. (11., 12. sz. képek) A 17-18. században az inkognito portré kedvelt műformává vált az európai festészetben. Lehetőséget teremtett egyfajta kivonulásra, személyiségcserére, amelynek lehetett magasztos vagy játékos indítéka is. Uralkodók és arisztokraták ilyen természetű személyiségcsere játékait kicsit a reprezentációs kötöttségektől való megszabadulás vágya, vagy általuk is áhított ideálképmással történő azonosulás reménye is sarkallta. Azonban akár mitológiai hősök, akár bibliai személyek, szentek bőrébe bújtak egy-egy kép erejéig, nem tulajdo-stand,'7 Sie schuf ähnlich niedliche Genrebilder über den Alltag der kaiserlichen Familie, wo die Herrscher ohne jegliche representative Requisiten in Pantoffeln und Morgenröcken auf bürgerliche Art herumsitzen. Die Kenntnis und der Einßuß der holländischen Genremalerei beeinflußte maßgeblich die Gestaltung jenes Guaschgemälde von Maria Christine, das nach der Mode der immer populärer gewordenen Intimthemen das Schlafzimmer Josef II. darstellt, als die Herzogin die Schwägerin im Kindbett besucht.18 Die Verwendung der holländischen Genrebilder als Vorbild erwies sich im Wiener Hof als eine modeschaffende Wirkung in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts. Sie fertigte auch ein Selbstbildnis auf holländische Art an, sie stellte sich, vor dem Kamin sitzend, dar, indem sie mit Hilfe eines Spinnrades fleißig spinnt, rund herum zieren das Zimmer holländische Genrebilder. Sie blickt dem Zuschauer mit dem Bewußtsein des tätigen, tatfertigen und fleißigen Menschen in die Augen, und an den aus winzigen Linien gestalteten Flächen des Bildes wird auch der mit geduldiger Demut bekundete Fleiß sichtbar.'9 Aus dem Meytens-Kreis ist ein Gemälde bekannt, das Maria Christine darstellt, indem sie das Porträt ihres Vaters malt - mit Palette und Pinsel in der Hand.20 Ein Porträt ähnlichen Typs malte auch Martyn van Meytens über die Herzogin Maria Karoline (1752-1814). Das Bild stellt die Herzogin dar, indem sie eine fertiggestellte, auf Papier gemalte Abbildung ihres Vaters Franz I. in der Hand hält. Auf dem Tisch ruhen ihre Malerwerkzeuge, sie selbst hält das fertige Bildchen dem Zuschauer entgegen.21 Es ist auch ein Porträt des Kaisers Franz I. bekannt, das seine Tochter Maria Antoinette (1755-1793), die spätere französische Königin mit dem tragischen Schicksal in ihrem 10. Lebensjahr anfertigte. Die Unbeholfenheit des auch zeichnen lernenden Kindes widerspiegelt die sonst charaktervolle kleine Rotkreidezeichnung, die zugleich ein vielsagendes Dokument der Kunsterziehung im Kaiserhof ist.22 Unter den Darstellungen Maria Theresias sind einige bekannt, die eindrucksvoll die Praxis des Gebrauchs der Miniaturporträts in der Repräsentation der Macht demonstrieren. Ein Gemälde stellt sie als Königin Ungarns dar, an ihrer Brust trägt sie ein Miniaturporträt ihres Gemahls, Kaiser Franz I.23 Der Meytens nach angefertigte Stich von PA. Kilian
