Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Hírek, információk a Janus Pannonius Múzeum életéből - Kárpáti Gábor: A jakab-hegyi pálos kolostor középkori vízrendszere

A pécs-jakabhegyi pálos kolostor középkori vízrendszere Eredeti képaláírás: 1846. - Üröghi Remete Kolostor romjai Pécs fölött. Épült 1219. évben (Patacs) Jakabhegy. A székesegyháztól mintegy 8 km távolságban egy páratlan táj-történeti rezervátum található. Az 1976. óta folyó ásatások egyik eredménye a megnövekedett turizmus és a sajnos velejáró rombolás. A dolgozat munkaterv vázlat, ami alapján a Múzeum és a Vízügyi és Környezetvédelmi Hivatal egy különleges középkori épített vízrendszer helyreállítását tervezi. Az időszámításunk előtti évezred hajnalán a Jakab-hegy fensíkján alakult ki Dél-dunántúl területi központja, ahol a hatalmi elit állandó lakóhelyén túl a környező lakosság ref ugiuma menekvő helye volt. A nagyszámú lakosság vízellátását a földvár kiépítésével egyidőben létesített 6 mesterséges tóval biztosították. Természetes, hogy a rétegvíz előbukkanásokat-forrásokat is kihasználták. A leginkább élő tó és forrás mellé a XI. században egyfalú települt, majd a falu templomát beolvasztva itt létesült az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, Remete Szent Pál Első Remete-röviden Pálosok Rendje. A szerzetesház vízellátását Magyarországon egyedülálló módon biztosították. A vízrendszer végpontja (központja?) az átalakított őskori tó volt. (Az őskorban a tavak feltöltését a csapadék összegyűjtésével végezhették.) A tó nyugati oldalán mélyített, míg Kelet, Dél és Észak felől sánc keretezi. A tavat a középkorban az evidens víztároláson túl a szerzetesi életvitelhez nélkülöhetetlen haltartás céljából is felhasználták. A tótól ÉNy-ra, az erődítés belső oldalán található nyomóskút egy úgynevezett sivatagi-wadi-kút. Nem lehet véletlen, hogy ugyanebben az időben megjelenik városunkban az újfajta szerzetesség is. Szent Domonkos szerzetesrendjének már 1221-ben önálló provinciája volt Magyarországon. Az első dömés kolostorok közé tartozott a pécsi. Első említése 1238-ból származik. Ekkor a feladatai közé tartozott a boszniai eretnekek elleni térítő harc. A kolostor nagyságára jellemző, hogy a 15. században 100 nemes befogadásra volt alkalmas. A kolostor falai közt egy schola maior-studium particulare (főiskola) működött. A Munkácsy Mihály u. 8. sz. ház udvarában 1976-ban végzett lelet-