Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Újdonságok - Romváry Ferenc: Nemes-Nágel Emlékszoba Pécsváradon

Lena Nemes és Britt-Lavise Sundell a Nemes-Nagel Emlékszoba megnyitóján, Pécsvárad 1989. május 29. zött bátor, mondhatni vakmerő szó­kimondással hangoztatta a fasiszta veszedelem elleni baloldali összefo­gás szükségességét. A fiatal Nágel Lajos egyébként Ge­novában filozófiából doktorált, és horribile! Mussolini azon tételét cá­foltadisszertációjában, hogy t.i. a fa­sizmus Hegeltől eredeztethető. Egyébként Nágel Lajos első kiadói ténykedése az volt, hogy kiadta öccsének, Endrének a leendő festő­nek, aki ekkor még költő, író, újságí­ró ambíciókat melengetett, első és egyetlen versekötetét Menny és po­kol (1928) címmel. A sarokerkélyes Nágel-"redakció­ból" a könyvespolcba vágott nyila­son keresztül jutunk át a Nemes-"a­telier"-be. Eze mintegy kiegészítője az Endre Nemes Múzeumnak. Afes­tő személyes vonatkozású tárgyai sokrétű tevékenységére utalnak mű­teremszerű elrendezés formájában. Középütt festőállványon utolsó, fél­bemaradt festményének, a Madárle­sőy//nak a vászna, mellette két váz­lat, mely az alkotó folyamat fázisait van hivatva tettenérni. Háttérben stockholmi műteremrészletek kina­gyatott fotókon bemutatva. Balról munkaasztala, ahol a kollázsok ké­szültek, papírkivágások, szétszab­dalt képeskönyvek, szerszámok, eszközök. Felette a falon festőpalet­ták művészi fotóportréjával. Korai, 1927-es olajportréján egy öntuda­tos, 18 éves ifjú titán néz szembe a világgal, melynek meghódítását tűz­te ki maga elé célul. Korai prágai ka­rikatúrái azt a korszakot idézik, ami­kor Prágából tudósította a Kassai Magyar Újságot és könnyed kézzel skicceket, karikatúrákat rajzolt híres színészekről, sportolókról, közéleti személyiségekről. Kirándult a szín­ház világába, diszletet, jelmezt ter­vezett, de már Svédországban. Könyvborítót és illusztrációt készített Karel Capek, Vitezval Nezval, Bernt Eriksson, Georg Büchner, Erik Lin­degren műveihez. Göteborgban a művészeti iskolát főiskolává fejlesz­tette, s közben kiállított szerte Svéd­országan, Skandináviában és sok­helyütt a világban. Festészete sajátos szürreális vilá­got tükröz a horror vacui, a minden teret betöltő vágytól vezérelve. Mi­vessége nem annyira a spontán, ösztönös, mint inkább a tudatos szemléletmódot, alkotó folyamatot feltételezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom