Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 4./1988 ősz (Pécs, 1988)

Kirándultunk a Harsányi-hegyre

Kirándultunk a Harsányi-hegyre 1987. áprilisának egyik hétvégén nyolcvan érdeklődőt vonzott a Janus Pannonius Múzeum által meghirdetett túra a Harsányi-hegyre. A sokféle érdekes látnivaló és ehhez a ragyogó napos idő maradandó élményt nyújtott a résztvevőknek, akik hallhattak a hegy geológiájáról, növény- és állatvilágáról, természetvédelmi gondjairól. Az elmondottak jó részét a helyszínen látni is lehetett. Talán a legérdekesebb az volt, amikor a madártani ismertető és bemutató alatt megjelent fejünk felett egy holló — amely tudvalevőleg rendkívül ritka madár a környéken —, majd egy tiszteletkör leírása után ment a dolgára. Nézzük tehát, hogy ez a hegyvidék — amelynek tagja a Harsányi-hegy is — hogyan jött létre! A Villányi-hegység hazánk legkisebb kiterjedésű önálló hegysége. Egy nagyobb hegyvidék részeként biztosan nem érdemelne sok figyelmet, hiszen hozzá hasonlóak lennének szomszédai is. Azonban ez a szigetszerűen álló, 15 — 20 km hosszú és mindössze 2 — 3 km széles, viszonylag alacsony — legmagasabb pontján is csak 442 m-es — hegység sok tekintetben egyedülálló a Kárpát-medencében. A földtörténet középkorában az itt hullámzó tengerből vastag mészkőrétegek rakódtak le az évmilliók során. A felszín kiemelkedésével a tenger fokozatosan visszahúzódott. Később ez a vastag mészkőróteg a felszín újabb és újabb mozgásai révén összetöredezett. Egyes részek ismét a mélybe süllyedtek, ezeket a mélyedéseket a folyók hordaléka feltöltötte. Néhány mészkőrög azonban a felszínen maradt és ma is látható. Ilyen apró rög a siklósi Várhegy, de enné! sokkal impozánsabb látvány a síkságból meredeken felszökkenő Harsányi-hegy. A Harsányi-hegy vagy más nevén Szársomlyó kopár, meredek déli lejtőjével egyedülálló látvány. Ehhez hasonlókat legfeljebb a Balkánon láthatunk. A mész-