Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)

A rubin

Jegyzetek 1 Dudichné, Dr. Vendl Mária-Dr. Koch Sándor: A drágakövek. Különös tekintettel a mesterséges drágakövekre. Bp. 1935. I. 2 A korundcsoport tagjainak vegyi összetétele azonos, alumínium-oxid. A vegyületDe beépülő elemektol függően színük sokféle lehet. A piros korundot ruoinnak, az egyéb színűeket zafírnak nevezzük. A zanrok legismertebb színe a kék, ezenkívül több változatát használják még drágakőnek. Ilyen pl. az átlátszó-színtelen ieukozafir és a narancssárga padparadzsa. A drágakőnek nem alkalmas változatokból készül a jól ismert smirgli. A rubin piros színét a benne lévő kis mennyiségű króm okozza. A zafírral együtt igen kemény ásvány, csak a gyémánt előzi meg. A rubinkristályok alapformája hatszögletes, ezen belül többféle alakot felvehetnek. A kristálylapok mentén nem hasad szét, ha eltörnénk, a törésfelületet egyenetlennek, kagylósnak vagy szilánkosnak találnánk. Kedvező optikai tulajdonságai csiszolt állapotban jutnak érvényre. A rubinkristályokban igen gyakoriak a különféle zárványok, amelyek jelentősen befolyásolják a kövek minőségét, s így természetesen értékét is. Például a finom eloszlású, orientált, hosszú rutiltűk selymes íényt kölcsönöznek a kőnek. Igen ritkán e zárványfajta egymással szöget bezáró, sűrű kötegekben helyezkedik el. A domborúra csiszolt kőben ez úgy jelentkezik, mintha benne aranyló csillag ragyogna. Ezért nevezték el ezeket a köveket csillagrubinnak. A korundokra bővebb ismeretek találhatók az alábbi könyvekben: Dudichné-Koch: 1935. Ooerfrank Ferenc-Rékai Jenő: A drágakövek. Bp. 1984. r'anai Sánüor: Ötvösség, nemesfémipar, divatékszer készítés. Bp. 1983. (4. kiadás). Waiter Schumann: Stones and Minerais of tne World. Sterling Publishing Co. Inc. New York 1984. 3 Dudichné-Koch: 1935. 201. 4 A. J. Ferszman: Szórakoztató ásványtan. Bp. 1951. 43. 5 Dudichné-Koch: 1935. 35. e Theophilus Presbyter: A különféle muvessegekrol. (Bevez. : Takács Vilmos) Bp. 1986. 147. 7 Dudichné-Koch: 1935. 39. 8 Dudichné-Koch: 1935. 41. 9 Eduard Gübelin: Edelsteine. (Orbis Pictus Bd. 11) 1974. Id. a táblához tartozó szöveget. 10 Marco Polo utazásai (Bevez.: Vajda Endre) Bp. 1984. 302-303. 11 Benvenuto Cellini mester élete amiképpen ömaga megírta Firenzében, Bp. 1957. 80. 12 Oberfrank Ferenc: Az aranyművesség története. Bp. 1986. 70-71. 13 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XV. és XVII. században. Reprint K. Bp. 1986. II. k. 155. 14 Radvánszky: Reprint 1986. H k. 116. 15 Dudichné-Koch: 1935. 197. 16 Kovács Éva: A Mátyás-kálvária az esztergomi Főszékesegynáz Kincstárában. Bp. 1983. 40-41. 17 Henri-Jean Schubnel: Edelsteine. Südwest Verlag 1970. 7. 18 Id. 9. sz. jegyzet. 19 Id. 15. sz. jegyzet. 20 Voltaire: Candid avagy az optimizmus. Bp. 1983. 66. 21 Dudichné-Koch: 1935. 407. 22 Oberfrank-Rékai: 1984. 119. Rubinkristályok Albertus Magnus — 15. századi fametszet Női ékszerviselet — 16. század Násfa — 16. század 2. fele (smaragdok, rubinok, igazgyöngyök díszítik)