Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 2./1987 tavasz (Pécs, 1987)

A múlt tiszteletével

A MULT TISZTELETÉVEL A Pécsi Városzszépitő és Városvédő Egyesület megalakulásánál már 1983-ban — talán korábbi és másutt kialakult példák alapján — a körvonalazott program szakosztályokra bontódott és megalakult egyesületen belül a Várostörténeti és Műemléki Szakosztály. A szakosztályban közreműködni kivánók között nagyobb százalékkal voltak a városukért csak aggódok, mint a városuk múltját ismerők és tenni tudók. A szakosztály vezetősége ez utóbbiakból alakult ki - építészek, művészettörténészek és régészek. A megfogalmazott tennivalók palettája nagyon szines volt s a javaslattevők zöme a városukért aggódok voltak, s adataikból, panaszaikból állt össze az évenkénti program. Az elmúlt évtizedekre nem volt jellemző a régi utcák elnevezéseinek hagyománytisztelete, köztéri emlékműveinknek, szobroknak ápolása. Elfelejtettük, hogy a Tettye lépcsőinek, utcáinak Gáspár, Menyhért és Boldizsár elnevezése éppen úgy összetertozott, mint Mária, József és Anna utcák, melyekből többszörös átkeresztelések születtek. Hagyománya volt a bosnyákok lakta Poturlaknak, Szent Istvánnak, Klimónak, Deák Ferencnek, Mátyás Flóriánnak, Aidinger Jánosnak utca nevet adni és csak véletlenül maradtak Koller és Zsinkó elnevezések nem tudva, hogy „csak" egyháztörténészek voltak. Máig nem kerül tek helyükre az 1945-ben Széchenyi térről eltávolított, első világháborús honvéd domborművek márvány feliratos táblái. A Széchenyi tér átrendezésénél a Dömörkapuig vándorolt funkció nélkül a Károlyi-Csukás alkotta meteorológiai állomás Sajnos múzeumi emlék lett a Ráczvárosi híd őrzője Nepomuki Szent János szobra mely szobor megyénk sok falujába fogadja az oda megérkezőt vagy átutazót. Századunkra hamar rányomják a technokrata jelzőt, sajnos, a korábbi városrendezések sokhelyütt az útvonal kijelölésekkel ezt igazolják. Jelenlegi nagy gondja városunknak a Kálvária domb, Zsolnay Mauzóleum végleges helyreállítása a megmaradt utolsó temetőnk kihalt családjainak sírhely megtartása, a múlt századi egyetlen profán emlékműnek, az úgynevezett Zenész emlékműnek, és a Ba rtalics apostol szobroknak állag megóvása. A belváros rehabilitációjánál már dicséretes az épül et és utcai hangulat megóvása, de várat magára a Pécsre látogatót fogadó Patacs, Rácváros, Balokány környékének rendbehozatala. A műemlékvédelem mellett a helytörténeti kutatásokat az ipari fejlődés és a nagyhírű kereskedelem felé kellene irányítani. Működésünk első évében, az 1984 éves tervek között az alábbiak szerepeltek: Zsolnay mauzóleum tulajdonjogának és leendő funkciójának tisztázása. Szakközépiskolák, főiskolák hasonló tevékenységet vállaló szakköreinek megkeresése. Műemléki jegyzék felülvizsgálata. Kőrösi-Csoma emléktábla elhelyezése. A Tanáccsal, a Zsolnay gyárral és a családdal a megegyezés megtörtént, a funkciókeresés folyamatban van. Műemléki és műemlék jellegű