Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1./1986 ősz (Pécs, 1986)

Művészeti gyűjtemények a Baranya megyei múzeumi szervezetben

tuális művészeti jelenségek felé való bővítésére adták ismétlődé' lehetőséget. Három évtized alatt a Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti gyűjteménye - elsősorban a magyar progresszió következetes képviselete, az avantgárdé törekvések támogatása révén - nemzetközi tekintélyre tett szert. Victor Vasarelynek a kortárs európai művészet több reprezentánsának műveit is felölelő ajándéka, Carl László adomahya, a csere-tevékenység folytán szépen gyarapodó nemzetközi sokszorosított grafikai anyag már lehetővé tette egy modern, egyetemes művészeti gyűjtemény tervének körvonalazását is. Ehhez járult a külföldön éló' magyar származású művészek bizalma. Vas are ly példája nyomán egyre többen találták úgy, hogy legalább részlegesen hazaszármaztatni kívánt életművük magyarországi elhelyezésére a kivételes befogadó- és áldozatkészséget felmutató Pécs a legalkalmasabb. A néhány műből álló ajándékok mellett önálló múzeum alapítását feltételező' kollekciók kerültek így a képtárba, melynek fejlődése, szervezeti felépítése éppen a gyarapodás e sajátos válfajának köszönhetően vett új irányt. 1976-ban a Káptalan u. 3. számú házban megnyílt Victor Vasarely életmű-múzeuma, a JPM művészeti osztályának új kiállítóhelye. 1984-ben Amerigo Tot egyetlen teremnyi, de főműveket felvonultató állandó kiállításával egészült ki a Káptalan utca 2. számú épület múzeumi funkciója. 1985 decemberében Endre Nemes, a Svédországban élt neves szürrealista festő ajándékából jött létre új múzeum a Káptalan utca 5. számot viseló' műemléképületben. A fejlődés eredményeként a Modern Magyar Képtár lassanként egy /illetve kettő/ lett a művészeti gyűjtemény kiállítóhelyeinek sorában, a huszadik századi magyar művészet bemutatásában kivívott rangját azonban sem a pécsi életmű-múzeumok, sem a Nemzeti Galéria és a Szombathelyi Képtár időközben megnyílt kortárs művészeti kiállításai nem csökkentették. A gyűjteménygyarapítás el nem szalasztható lehetőségei f és a. helyi állami mecenálás kivételes fogékonysága együtt eredményezték azt a jellegzetes struktúrát, mellyel a külföldi ajándék révén alapított múzeumokon kívül is további önálló egységek kristályosodtak ki a Modern Magyar Képtár gyűjteményéből. 1973-ban a Gerlóczy Gedeon tulajdonában volt Csontváry képek letéti elhelyezésével megnyílhatott Pécsett a Csontváry Múzeum. 1983-ban már bővített alapterületen, újonnan vásárolt képekkel kiegészítve a megújított állandó kiállítás fogadhatta a közönség nan szűnő érdeklődését. 1974-ben a művésznek is otthont adó Káptalan u. 6. számú épületben nyílt meg Martyn Ferenc müveinek gyűjteménye. Szomorú aktualitása ennek az ismertetőnek, hogy éppen Martyn Ferenc idén bekövetkezett halála okán ez év októberében nyílik meg^ az épületben a Martyn Múzeum új állandó kiállítása. A Káptalan utca 4. számot viselő' középkori eredetű épület 1978 óta Uitz Béla múzeumaként működik. A magyar avantgárdé művészet, az aktivista mozgalom e kiemelkedő alakjának hagyatéka már a Pécsett kialakult modern művészeti múzeológiai centrum sajátos tömegvonzása révén került ebbe a környezetbe. A dinamikus fejlődés, a gyűjtemények gyarapodása ma sem állt meg. Már épül a múzeum utcában , a Neme s-ház udvarán Schaar Erzsébet múzeuma: a szobrász Utca című monumentális kompozíciójáhak védóepülete; s készülnek az öntődében a mű architektonikus és figurális részletei. Az elmúlt évben a gyűjtemény mennyiségi és tartalmi fejlődése újabb átcsoportosítást is szükségessé tett. Az Uitz Múzeum épületében az Uitz gyűjtemény a földszinten felszabadított területen kapott új helyet, s az emeleti helyiségekbe a Modern Magyar Képtár kettéosztott gyűjteményének elsó' fele, a múlt század kilencvenes éveitől az 1940-es évek végéig terjedő időszak anyaga került. A Szabadság utcai épület teljes alapterületét foglalhatják el így a magyar kortárs művészet alkotásai, a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas evek termése. Ezzel a Modem Magyar Képtár bemutatott anyaga megduplázódott.