Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1./1986 ősz (Pécs, 1986)

Nemzetiségi kutatások Mohácson

NEMZETISÉGI KUTATÁSOK MOHÁCSON Mohács neve a magyarok szkokra elsősorban az 1526. augusztus 29-én elszenvedett csata révén ismert. Az utóbbi években pedig a^nagy idegenforgalmi látványosság, a busójárás idején emlegetik sokat. Az egykori mezóváros öt népcsoportja az elmúlt évszázadok alatt gazdag népi ^ kultúrával rendelkezett. A kézművesek közül a fekete edénykészítők - a korsósok voltak híresek egész DélDunáhtúlon, Szlavóniában és a balkáni dunai útvonal mentén. A nagy múltú település számos tárgyi emiekét azonban ma már csak a múzeum órzi. Az 1923-ban létrehozott városi múzeum két állandó és évi 2-3 időszakos kiállítással szolgálja a közművelődés ücyét. A múzeumhoz tartozik, a kasádi horvát tájház és az Ata községbe kihelyezett Boszniai horvátok Atan cimű állandó kiállítás. 1975-ben a Kanizsai Dorottya Múzeum feladatúi kapta a hazai délszláv népek néprajzi és történelmi emlékeinek gyűjtését és közreadását. A múzeum birtokában ma 15 000 tárgy van, 18 000 fotónegativ: a raktári anyag gazdag és színes. A város történetéhez kapcsolódó tárgyi emlékek közül meg kell említeni a céhes - anyagot, az 1941-1950 között kiadott plakátokat - és az egykori edény^készítő központ emiekét őrző mázas és feketekerámia gyűjteményt. A raktári anyag legjelentősebb részét a nemzetiségi gyűjtemények adják: közel 200 teljes népviselet

f több mint 500 különböző gyapjú- és camutszőttes, 20 teljes szobabelso, 125 festett láda és 50 szökröny. A népi gazdálkodás eszközei szintén a paraszti élet megismerését és bemutatását teszik lehetővé. A magnószalagokra gyűjtött 33 000 percnyi szájhagyomány felbecsülhetetlen kincset rejt. A^ hazai délszlávok néprajzi emlékeinek gyűjtésében és közreadásában kiemelkedő érdeme és szerepe van a Kanizsai Dorottya Múzeumnak. A két évtizedes gyűjtőmunka utan az itt elő horvát, szerb es szlovén nemzetiségiek anyagi és szellemi kultúrájának a leggazdagabb keresztmetszetét őrzi,