Bándi Gábor – Burger Alice – Fülep Ferenc – Kiss Attila: Baranya története az őskortól az Árpád-korig. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 15. Pécs, 1973.)

V. TEREM PÉCS A RÓMA! KORBAN (SOPIANAE). Pécs városa római kori nevének eredetére vonatkozóan ZWo feltevés ismert. Az egyik szerint a kelta eredetű lakosság, amely Galliából a Suippc folyó vidékéről került Pannóniába, a mai Pécs környékére érve, a helynek - régi hazájára emlékezve - Suppia-Sopia nevet adta. Ennek elrómaisodott alakja a Sopianae elnevezés. A másik felfogás szerint a Sopianae alak személyn ;vbol származik. Az Itinerarium Antonini néven ismeretes római útikönyv, amely az i. sz. II. században készült, megjelöli a szárazföldi utakat a római birodalom egyes tartományaiban. Az útikönyv megadja az egyes helységeknek egymástól való távolságát is római lépésekben (iooo ,,dupla" lépés, jele MP = 1480 m). Ez az útleírás Sopianae városát a Duna és a Dráva közé cső háromszögben tünteti fel, több útvonal csomópontjában. Ezek az útvonalak, amelyek Sopianaeban összefutottak, biztosították a város korai bekapcsolódását a kereskedelem vérkeringésébe és egyben megteremtették annak feltételeit is, hogy rövidesen élénk ipari és kereskedelmi központtá váljék. Az /. tárló mellett látjuk Pécs városának mai térképére bejelölve az egykori római város és temető kiterjedését. A római város helyzetét a legutóbbi évnzedekben előkerült leletek, a csatornázások, csőfektetések, építkezések, stb. során felszínre került falmaradványok, leletek alapján tudjuk rögzíte ii. Az /. tárlóban bemutatott emlékek a római város épületeit, lakóinak használati tárgyait idézik. A márványfaragások, stuccok, a városi lakóházakhoz tartoztak. Felhasználták a közelben található mecseki és tettyei mészkövet és a római szokásoknak megfelelően helyben égetett téglát is. Az épületek padlózatát erősen meszes-habarcsos, őrölt téglaporral kevert, ún. terrazzo képezte és központi fűtés-szerkezettel (hypocaustum) voltak ellátva. Sopianae városához tartoztak még - a belváros épületein kívül - a környező dombokon levő, minden kényelemmel ellátott villák is. A fejlett városi kultúrát a vízvezetékrendszer biztosította. Az utóbbi évek ásatásai alapján biztosra vehető, hogy a mai Petrezselyem-forrás vizét vezették a déli részen fekvő városba. A tárlóban megtalálhatók a mindennapi élet használati és luxus tárgyain kívül a szórako-zást jelentő csont játéklapocskák is. A körző, bronz tintatartó, íróvesszők (stílusok), kulcsok, stb. a fejlett ízlésű városi lakosság igényeit tükrözik. A 2 tárlóban mutatjuk be a Jókai utca 10. szám alatt lévő Postaigazgatóság udvarán 1961-1965. között feltárt, nagykiterjedésű római kori épületeket. Amikor 1903-1904-ben a jelenlegi főpostát építették, kb. 50 m