Bándi Gábor – Burger Alice – Fülep Ferenc – Kiss Attila: Baranya története az őskortól az Árpád-korig. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 15. Pécs, 1973.)

A kiállított ablaküveg töredékek, márványdarabok, bronz vízvezetékelosztó cső a Komló-Mecsckjánosi villából kerültek napvilágra, jeléül annak, hogy a tulajdonos minden kényelemmel ellátott házban élt birtokán. Beremendcn került elő az a nagyméretű bronztábla, amely VALER1VS DALMATIVS nevét örökítette meg. Ez a nagybirtokos a távoli Galliában volt helytartó és szolgálata letelte után itteni birtokára vonult vissza az i. sz. IV-V. század fordulóján. A tárló után kiállított nagyméretű sírtábla APVLIA PAVLA és fia ANNIVS FLORENTINV3 emléket örökítette meg. Ezen a III. századból származó kőemléken jól megfigyelhető a teljesjogú polgárok öltözete. A nők ujjatlan alsóruhát (tunica) hordtak, efölött viselték a finom kelméből készült és a tunicánál rövidebb stólát, amelyet a mell alatt kötöttek meg. A stóla fölött ráncos-redős köpenyt, a pal lát viselték. A férfiak is tunicát hordtak, efölött pedig az előkelő tógát. A tóga szélén különféle színű sávok jelezték viselőjének társadalmi helyzetét. Az )-6. tárlóban a vallási élettel kapcsolatos emlékek kiemelkedő darabjai láthatók. Kis oltár jelzi Silvanus nagyon gyakori tiszteletét. (Az erdők-mezők ősi itáliai istenének még számos írásos kőemléke található a múzeum lapidáriumában, csakúgy mint a vallási élettel összefüggő más kőemlékek is.) Venusnak ajánlott kis szobrok sokféle megoldásban maradtak ránk. Az abaligeti Venus egyike a legszebb ilyen provinciális ábrázolásoknak. A kiállított márvány fogadalmi felirat bizonyára valamelyik császár kultuszával kapcsolatos és a felirat állítója Pannónia Inferior főpapja Cibalae (Vinkovce) városából látogatott ide. Fontos szerepük volt az isteni tiszteletben részesített császárok kultuszának. A ránk maradt kis bronz császárportré egy IV. század végén uralkodott császárt örökít meg. A szobor bronzedény díszítésérc szolgálhatott. * * * A II. és III. századtól kezdve a birodalmi istenek kultuszának rovására egyre inkább tért hódítanak a római birodalomban, így Pannoniában is, a keleti misztérium vallások. A kereszténység elterjedése pedig a legszorosabb kapcsolatban állott a gazdasági hanyatlással, a lakosság szociális helyzetében bekövetkezett romlással és az egyre súlyosbodó elnyomással. A kereszténység államvallássá tétele utáni (i. sz. 313) időkből maradt ránk az a és c>-val díszített bronzlemez (Szilágy) és a Krisztus monogrammal díszített bronzgyűrű (Magyarcgrcgy). Az ókeresztény temetkezési szokásokkal összefüggő kancsó-pohár a pécsi 2. sz. sírkamrában látható, ennek egy részletét mutatjuk be a kiállításban elhelyezett fényképen. Egy kékpettyes üvegpohár és zöldmázas korsó a pécsi legújabban feltárt ókeresztény temetőből származik (Szent István tér 12.).