Bándi Gábor – Burger Alice – Fülep Ferenc – Kiss Attila: Baranya története az őskortól az Árpád-korig. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 15. Pécs, 1973.)

A tárló közepén a kora avarkori katonáskodás és katonai hatalom emlékanyaga látható (íj, nyíl, kard, kopja). A mellettük elhelyezett ezüstékszerek és kerámiák valószínűleg a Dnyeper vidékről betelepített kora avarkori keleti szlávok jelenlétét igazolják. A tárló jobboldalán, a terem sarkában elhelyezett térkép a jelenlegi Baranya területéről ismert avarkori lelőhelyeket mutatja be. írott források szerint a VII. század utolsó harmadában újabb keleti törzsek jelentek meg a Kárpát-medence területén, egyidőben a dunai bolgárok honfoglalásával. E késő avarkori törzsek egy része bolgár nyelvet, más törzsek - egyes kutatók feltételezése szerint - finn-ugor nyelvet beszélhetett. A korai avarokhoz hasonlóan e törzsek életmódja is a nomád állattenyésztésen alapult. A nagy lélekszámú temetők és más régészeti jelenségek is arra utalnak, hogy e népek már fokozatosan áttértek a megtelepedett, földművelő életmódra. A 4. tárlóban a késő avarkor jelentős számú leleteit válogatott anyag képviseli. A tárló baloldalán a nemzetségfők öntött, griffes-indás díszű öveit, a jobboldalon a női sírokban talált ékszereket, a tárló alján a fejlett kerámiaipar változatos formakincsű és minőségű termékeit, lószerszámokat és munkaeszközöket mutatunk be. A terem közepén látható késő avarkori lovassír, a Kékesd község határában feltárt temetőből származik. A díszes övvel, fegyvereivel együtt eltemetett férfi jobboldalán felszerszámozott lova fekszik. Az avar állam bukását a belső fejlődés ellentéteinek kiéleződésén túl, a frank állammal való összeütközés okozta. A frank (merowing, majd karoling) uralom az V. századtól kezdve fokozatosan megerősödött és a VIII. század végérc már Európa legnagyobb hatalmává vált. (Térképek a terem zárófalának jobboldalán). Az avarok beavatkoztak, a bajorokat segítve, a Karoling állam bajorellenes hadjárataiba. A 791-803. közötti véres háborúk alatt, a belső anarchiától amúgyis meggyengült avar birodalom komoly vérveszteséget szenvedett. A kagáni kincstár, a bizánci adókból származott értékeivel a frankok zsákmánya lett. A darabokra széthullott avar állam dunántúli területei is frank uralom alá kerültek. A Balaton környéki részen, a 830-as években Nyitráról elmenekült szláv Pribina kapott birtokot. A dunántúli frank hűbéri területeken Liupramm salzburgi érsek (836— 859) templomokat szentelt fel, közülük egyet Quinque Basilicae-n, a mai Pécsett. Arnulf császár (887-899) egyik oklevelében a Quinque Aecclaesiae-i (azaz pécsi) hűbérbirtokot vámjaival, szőlőivel és erdeivel együtt a salzburgi érsekségnek adományozta. A IX. század régészeti emlékanyaga Baranyában, a Kárpát-medence más részeihez hasonlóan, kevéssé ismert. Valószínűleg a késő avar kori lakosság élt tovább a területen. Feltehetően e már keresztény népességhez köthető Pécs egyik IX. századbeli emléke is: az a falfestménytöredék, amely az eredetileg őskeresztény temetőkápolnának épült cella trichora belső falát díszítette a IX. századi átépítés után.