Bándi Gábor – Burger Alice – Fülep Ferenc – Kiss Attila: Baranya története az őskortól az Árpád-korig. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 15. Pécs, 1973.)

dúltak különböző irányokba, hódítóháborúikra és vándorlásaikra. A legújabb kutatások feltételezése szerint a Dunántúl, Balatontól É-ra fekvő részét, a keleti csoportba tartozó törzsek foglalhatták el az i. e. IV. század első felében. A Dél-Dunántúl kelta foglalására ennél mintegy 100150 évvel később kerülhetett csak sor. Itt éppen úgy, mint Észak-Itáliában, Ausztria déli részén és a Drávától délre cső területeken, a vaskori őslakosság kultúrája az i. e. III. századig virágzott. A 7. tárlóban olyan kiemelkedő kelta leleteket mutatunk be, melyek különböző baranyai telepeken és temetőkben kerültek elő. A kelták hozták elsőként a Dél-Dunántúlra a kerámiakészítés új eszközét, a korongot, mely évezredekre megváltoztatta e fontos kézműipar technológiáját. Ők készítették és használták elsőízben a kereskedelem máig nélkülözhetetlen eszközét, a pénzt. 5: Kelta pénz - ie. III—TI. század A kelta ezüstpénzverés közvetlen görög mintákra vezethető vissza. A hazai késő-kelta törzsi központokban azonban már bronzból készült utánzatokat vertek. A kelták tökélesítették a vasművességet is, fegyvereik és a mindennapi életben használt mezőgazdasági szerszámaik, házieszközeik egyaránt fejlett műhelygyakorlatra vallanak. A kelta iparosok még a római foglalás után is tovább dolgoztak a kézműves központokban.