Bándi Gábor – Burger Alice – Fülep Ferenc – Kiss Attila: Baranya története az őskortól az Árpád-korig. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 15. Pécs, 1973.)

földművelés eszköze lehetett. Számtalan apró tárgy: pl. a tű, véső, a kés, a simító, különböző állati és növényi nyersanyagok megmunkálásánál ke­rülhetett felhasználásra. Megtaláljuk a ház leletei között az ékszereket is, sőt a miniatűr edénykék talán a család gyermekeinek játékai voltak. A bronzművesség ismeretét bizonyítja a kőből faragott öntőminta, mely­nek segítségével a szebényi telepen nyélcsöves fejszét is készítettek. A mészbetétes kerámia népénél új, eddig területünkön ismeretlen te­metkezési szokással találkozunk. A korábbi csontvázas rítus helyett, - a hitvilágban bekövetkezett változás nyomán - a hamvasztásos temetkezés vált általánossá. A z. tárlóban a korszak jellegzetes és messzi tájakon is kedvelt kerá­miáit és bronzékszereit mutatjuk be. A változatos formájú és gazdag mész­berakással díszített edények (3. kép) elsősorban a temetők hamvasztásos sírjaiban kerülnek elő. A Szcbényben feltárt és kiemelt sír jó példája ennek. 3: Bronzkori mész­betétes díszítésű edény - Szebény

Next

/
Oldalképek
Tartalom