Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

vetél a művésztől. Ez a törekvése már 1928-tól megfigyelhető Nem véletlen, hogy emiatt a szobrászok támadták. A kettős funkció egysége kitűnően érvényesül a kisplasztika mellett Gorka Géza kerti plasztikájában is, mely műfaj 1928-tól kezdve állandóan foglalkoztatja. A kerámia mind szélesebb felhasználása mellett Gorka Géza sokat fáradozik a kerámia technikai, technológiai problémáinak megoldásán, tökéletesítésén. Ez szerinte nemcsak technika-technológiai kérdés, hanem az anyaggal való művészi bánni tudás képességét is feltételezi. 1930-ban készült vázáin és plasztikáin a csurgatott mázon kívül már repesztett mázaival is találkozhatunk. A művészi kifejezés érdekében újabb és újabb technikai lehetőségekhez folyamodik. 1935-ben jelenik meg az ún. sgraffito-technika Gorka művészetében. Itt a díszítőelemeket bekarcolással és a népi írókával alakítja háromszori égetés segítségével. Művészetére a hazai szakma i es tar sadalmi közvélemény is felfigyelt. Elnyerte az Iparművészek Országos Egyesületének iparművészeti aranyérmét. Művészi pályafutása ettől kezdve egyre felfelé ível. 1938tól 1942-ig minden évben egy-egy újabb kitüntetés jelzi művészi teljesítménye elismerését. Amszterdamban, Alexandriában

f Barcelonában, Berlinben, Bécsben, Brüsszelben, Londonban, Milánóban, Monzában, Philadelphiában, New Yorkban, Rómában, Stockholmban, Tokióban, Moszkvában, Varsóban, Pekingben állítják ki munkáit. A külföldi kitüntetések mellett, — melyek közül az 1958-as brüsszeli világkiállítás nagydíját említjük meg — itthon 1942-ben állami aranyéremmel, 1955-ben Munkácsydíjjal, 1963-ban pedig Kossuth-díjjal tüntetik ki. Ugrasztott mázas habán jellegű kerámiáival az 1939-es New York-i világkiállításon jelentkezett először. E munkáiért kapta a nagydíjat 1940-ben, Milánóban. 1941-ben ugrasztott mázú edényein és plasztikáin kívül sgraffittós díszű delfti és habanoid-jellegű edényeket készít. 1943-ban losonci műhelyében pedig népies motívumú tálakat, vázákat és különböző más edényeket állít elő. Ezekből ma már kevés van Magyarországon, mert a sorozatok svájci rendelésre készültek. Gorkát többször foglalkoztatták a szériagyártás kérdései, nemcsak 1944-ben, hanem a felszabadulás után is. Mattyasovszky Zsolnay Lászlóval együtt új technikát dolgozott ki, amely abban állt, hogy a kerámia égetését a szokványos 920—940 C°os égetési hőfok helyett 1200 C°-ra emelték. Ehhez az égetési hőfokhoz új alapanyagot és mázakat kellett kikísérletezniök. Munkájukat siker koronázta. Vázáik, táljaik nemcsak technikai-