Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

A siklósi vár, melynek termeiben kiállításunk látható, a magyar történelem harcainak, küzdelmeinek egyik színtere volt. Amikor építését elkezdték, még a gótika virágzott. Ma, amikor az idő következtében megrongálódott, elpusztult állagát az Országos Műemléki Felügyelőség helyrehozatja, újjáépíti, a szocializmust építjük Magyarországon. A felszabadulás óta huszonkét nehéz, küzdelmes esztendő telt el. Ezalatt nemcsak a háború pusztításait tüntettük el, hanem lakosságunk megváltozott igényeinek fokozott^kielégítésén is munkálkodnunk kellett. Ezidő alatt sokat változott, fejlődött a lakosság tudata, ízlése. Életkörülményeink javulásával nagyot fejlődött a lakáskultúra is. Részben ennek, másrészt pedig az építkezések egyre fokozódó ütemének tulajdonítható, hogy a lakás- és a monumentális kerámia iránti igény hazánkban egyre nagyobb mértékben növekszik. A mai magyar kerámia itt látható alkotásai első pillanatra szinte egyformának tűnnek. Látszólag nemcsak formára, hanem technikában is hasonlítanak egymáshoz az egyes tárgyak. Az egyik anyaga sima, máza tompa, a másiké fényesen csillogó, vagy tompán folyasztott, esetleg repesztett, rücskölt, egyszer, vagy többször égetett. Látszólag azonban alig különbözik egyik a másiktól. Valójában hihetetlenül gazdag formai és technikai változatokat találunk a kiállításon. Ez vonatkozik a kis- és a kert-plasztikai alkotásokra is. Ahhoz, hogy az egyes tárgyak közötti különbségeket érzékelhessük, alaposabb megfigyelésre, mélyebb analízisre van szükség. A mai magyar kerámia gazdag múltra tekinthet vissza. A fejlődő igények és a különböző egyetemes művészeti hatások mellett a múlt kohéziója formálta, alakította ki mai kerámiaművészetünk arculatát. Kiállításunk e fejlődés eredményeinek összefoglalására vállalkozott a mai magyar kerámia bemutatásával. Az elénk táruló kép azonban nem zárja le a mai magyar kerámia fejlődését, ellenkezőleg: jól érzékelteti kerámiaművészetünk további fejlődésének tendenciáit. 1743-tól, a holicsi manufaktúra alapításától a kerámia Magyarországon is manufakturális termékké vált. Itt bizonyosodott