Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

fia, Sao Paolo). 1964-ben önálló kiállítása volt Pécsett. Relieftechnikája érdekes, figyelemreméltó, melyben a modern elemeken kívül a Közel-Kelet eredményeinek is szerepe van. G. Csabai Mária. Több irányban kísérletezett, míg a kerámiát választotta hivatásául. 1936-ban Gádor István növendéke lett, tanulmányai befejezése után pedig munkatársa. Az akkori exportmunkák elvégzése csak segéderők biztosításával volt lehetséges, akiket viszont meg kellett tanítani a festési és egyéb szakmai munkákra. Emellett saját képzéséről is gondoskodnia kellett. 1946—49-ben az Iparművészeti Iskolán, a főiskolán kerámia-festő szakoktatóként működött majd ismét Gádor műtermében dolgozott. Számos külföldi és hazai kiállításon szerepelt, mint pl. a prágai, londoni és az itthon rendezett kerámia bemutatókon. Elsősorban használati és díszedényeket készít. Kétségtelen erőssége a felületi díszítés. Tárgyai egyszerűek, ízlésesek. Erőss Márta Gádor István és Borsos Miklós tanítványaként végzett 1957-ben az Iparművészeti Főiskolán. Pályakezdésekor kisplasztikával kísérletezett, csak később tért át a dísz- és használati edény készítésére. Edényei a természeti formák absztrakciói. Elsősorban formai kérdések érdeklik, csak másodsorban a különböző mázak, a felületi megmunkálás. Sándor István a fiatalabb keramikus-generáció képviselője. 20 éves tanári működéséből 10 esztendeje áll a kerámikusképzés szolgálatában, mint a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára. Munkáival úgyszólván valamennyi hazai iparművészeti kiállításon szerepelt, de több külföldi tárlaton is részt vett, így a moszkvai és a brüsszeli kiállításokon. A Csók Galériában negyedmagával szerepelt. Az angol-, francia- és olaszországi utazásain látottak tapasztaltak jótékonyan hatnak művészi fejlődésére, bár legújabb munkáinak díszítésében olyan megoldásokkal találkozhatunk — mint ezt kiállított anyagának egy része is tanúsítja —, mely a kerámia hagyományos díszítése helyett inkább grafikai indítású. Használati és díszedényeken kívül falképek és plasztikai megoldások is foglalkoztatják, mint ezt az Űttörőállomás, a pécsi általános iskola falképei, valamint a budapesti Damjanich utcai általános iskola oszlopburkolata és a mezőgazdasági kiállítás kútfigura-kerámiája is bizonyítják. Bod Éva a kísérletező keramikusok közé tartozik, akit nemcsak a formák, a formaelemek kialakítása foglalkoztat, hanem a formákat hordozó, kifejező anyag összetétele is. A vegytan tanár, a kémikus érzékével és felkészültségével kutatja a különböző anyagok természetét, a mázak viselkedését. Ugyanak-